Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A választott-bíráskodás és a családi vagyonjogi viták

215 A VÁLASZTOTT-BÍRÁSKODÁS ÉS A CSALÁDI VAGYONJOGI VITÁK. írta: Dr. RÉVAY BÓDOG ny. kir. ítélőtáblai bíró, ügyvéd, Milyen kínos és egyben izgalmas is az az eset, amikor egy családi komoly jellegű viszálykodásból folyóan, némely vagyonjogi kérdések rendezése válik szükségessé, a család keretén belül. Még igen messze attól, hogy akármelyik részről is, a bíróság rendező jogsegélyét vegyék igénybe, nehéz gondot okoz a vitában álló mindkét oldalon, hogy valójában mihez van joga az egyiknek, mi a kötelessége a másiknak. Mit követelhet jogosan és jóhiszeműen az egyik, minek fizetésére van kötelezve a jog és igazság szerint a másik ? Hogy a fölmerülhető családi vonatkozású esetek sürü tömkelegéből, a könnyebb megérthetés okából, egy mindennapi gyakorlati példával reávilágítsunk, vegyük a következő, mondhatnám iskolai jellegű leggyakrabban elbírálást kívánó tanpéldát. Mély járatú egyenetlenség támad a még együttélő házasfelek között. A viszály szálai többnyire régebbi időre nyúlnak vissza. Ebből folyóan egyikük, de akárhányszor mind a két házastárs is, szeretnék megszüntetni a rájuknézve az adott esetekben többnyire immár elviselhetetlenné vált házassági életközösséget. Sok mindenféle szempontból azonban nem merik még egyelőre megtenni. Félnek az ennek kapcsán szükségkép előálló nem kívánatos következményektől. A feleség többek között, aggodalmában azon tűnődik, hogy p. o. mennyi nőtartásra lehetne biztosan igénye, ha mégis bekövetkezik közöttük a szakítás? Elég lesz-e ez élete fenntartásához, az eddigi keretekben ? Meg tud-e abból egyáltalában élni ? De meg úgy tudja, hogy ezenfelül igénye van közszerzeményre is. Vájjon — tanakodik, — mily összegű lehet ez ? Jelentős, vagy csak csekély mérvű ? Nagyon fontos ez ugyanis jövőbeli elhelyezkedése szempontjából. Mielőtt végleg elszánná magát valamely elhatározó lépésre, természetesen tudnia kell, hányadán van, mire számíthat. Mérlegelnie kell az esélyeket. Az elhamarkodott cselekedetből, — érzi és tudja jól, — csak helyrehozhatatlan bajok származhatnak. A férj, — a másik parton, — rendszerint ugyanilyen gondok alatt küzd és szenved. Vájjon, — így töpreng, — ha megszakítja feleségével az együttélést, mily nagy tartásösszegben fogja őt előreláthatólag a bíróság elmarasztalni ? Tudja-e majd fizetni ? Továbbá: mennyi gyerektartásdíj fizetésére fogják őt kötelezni ? Ezenfelül mi lesz a felesége kétségtelen közszerzeményi igényével, amelyet ha egyszerre, de akár részletekben is majd ki kell fizetnie, megrendül egész anyagi egyensúlya ? Az eddigi biztos jólétből, egyszerre az anyagi gondok keserves útvesztőjébe kerül. 15*