Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A ranghellyel való rendelkezés és a jogról való lemondás

196 SZEMLE. illesztve. Ebből a joganyagból azt a következtetést vonta le az előadó; hogy ezekben a codexekben a positiv jogrend csak egyes területeket engedett át a méltányosságnak és pedig a szerződésmagyarázat és a fél szerződési akaratának kinyomozása terén, valamint oly esetekben, amelyekben egyes kérdések eldöntését valamely ügyfélre, vagy harmadik személyre bízza a jogszabály. Végül a jogtudomány egyes megnyilatkozásait mutatta be az előadó a méltányosságról és mindezek alapján előadó arra a végeredményre jutott, hogy a méltányosság nem egyéb, mini az általános jogérzet és jogtudat postulatuma a positiv joggal szemben, mondhatni a Stammiertéle „richtiges Recht" és a mindenkori positiv jog közötti különbözet. * A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumának 1936, május 6-án Blau György elnöklete mellett tartott ülésén Ifj, Szigeti László „A méltányosságról" címmel adott elő. Rámutatott arra, hogy úgy a jogászok, mint a nagyközönség sokszor szembeállítja a törvényt a méltányossággal és a jogszabályt gyakran az anyagi igazság kerékkötőjének taríja. A jogalkalmazás kontinentális deduktív rendszere mellett a bíró elvileg nem teszmást, mint az eseti tényállást a megfelelő törvényi tényállás alá helyezi és alkalmazza a törvényben előírt jogkövetkezményeket. Lélektanilag azonban a bírót legtöbbnyire jogsugalma vezeti, melyben a közfelfogás és a nemzeti jognak a jogalkalmazás során beidegzett szelleme is szerepet játszik. Ha a jogszabály az értelmezési jogszabályok alkalmazásával többféle magyarázatot enged, a bíró jogsugalma irányában fog dönteni, ha azonban a jogsugalommal a törvény szava szembeáll, úgy a bíró törvényi kötöttségénél fogva a törvényt fogja alkalmazni. Mivel az általános szabálynak az eseti tényállásra való alkalmazása során a törvényi és eseti tényállás összevetésénél tág tér nyílik a bírói értelmezésre, mivel a törvény szövegének nagy része köznapi szavakból áll, melyeknek nincs törvényes definíciója, hanem változó értelmüket a közfelfogás határozza meg, a bírónak a mi jogrendszerünk mellett is elegendő eszköze van az eseti tényállás egyéni méltánylására. Az általános szabály alkalmazása az eseti tényállás méltánylásával, ez a méltányosság, mely így minden jogalkalmazás lényege és nemhogy ellentétben áll a törvénnyel, hanem épen a törvénynek alkalmazása, beteljesülése. De visszaélés a méltányosság jelszavával, ha a törvényhozó akaratának mellőzésére és egyéni felfogások érvényesítésére használjuk fel, az ilyen „méltányosság" a törvény szellemének, szabályozó erejének és a jogbiztonságnak rovására esik. Az előadást követő vitában Beck Salamon, Rakovszky Menyhért, Reitzer Béla, Leopold Elemér, Kelemen Sándor szólaltak fel. * A Magyar Szaklapok Országos Egyesülete április 50-án, dr Gaál Endre v. államtitkár elnöklete mellett közgyűlést tartott. Dr. Gaál Endre elnöki megnyitójában ismertette a szaksajtó munkásságát és célkitűzéseit, majd Jutassy Ödön ügyvezető elnök terjesztette elő az elnökség évi jelentését, amit a közgyűjés egyhangúan elfogadott. A zárszámadást és költségvetést Goldfinger Gábor pénztáros terjesztette elő, melyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott.