Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Találmányi leírás szövegezése bírói eljárásban

180 DR. LÖW LÓRÁNT például a felszólalást egészben elutasító vagy annak egészben helytadó határozatot megváltoztatja, vagy a felszólalásnak részben helytadó határozatot részben változtatja meg és a felszólalásnak kisebb vagy nagyobb mértékben ad helyet? Ezekben az esetekben a fellebbviitli bíróság áll az előtt a feladat előtt, hogy az igénypontokat a szabadalmi védelem új határai szerint újból megszövegezze és a leírás egyéb részeit az új szöveggel összhangba hozza. De az I. bíróságnak is véleményem szerint szüksége van a felek meghallgatására a találmányi leírás átszövegezése kérdésében, mert a per oekonomiája szempontjából sem helyes, hogy a szövegezés korrektúráját kizárólag a perorvoslatra szorítsuk ahelyett, hogy ahhoz a feleknek az előzetes hozzászólás jogát biztosítanók. A kérdés megoldására két lehetőség nyílik és előrebocsáthatom, hogy a magam részéről mindkét lehetőséget kumulatíve alkalmazandónak vélem. Az egyik lehetőséget abban látom, hogy a megalkotandó eljárási szabály a szabadalmi bíróságra kötelezően írja elő, hogy valahányszor határozatában a találmányi leírás szövegét módosítja, a határozat kihirdetése előtt a módosított szöveg tervezetét a felekkel közölje és nekik a hozzászólásra alkamat adjon. Első látszatra az ilyen eljárási szabály idegenszerűen hat épen azért, mert a mi peres és perenkívüli eljárásunk a tanácskozás és szavazás titkosságának (elvét követi és úgy látszik, mintha a módosított találmányi leírás tervezetének közlésével ez ellen az elv ellen vétenénk. A titkosság sérelmét azért mondom csak látszólagosnak, mert tudjuk, hogy a bíróság pervezető határozataival, különösen a bizonyítás elrendelésével implicite állást foglal a pervita lényegéhez és ebből az állásfoglalásból a feleknek módiukban van következtetés útján legalább is hozzávetőlegesen megismerni a bíróság felfogását. A módosított leírás tervezete egyébként mint az eljáró bírói tanács egységes határozata jelenik meg a felek előtt és, minthogy azt velük mint tervezetet közölték és ennek a közlésnek célja az, hogy a módosított szövegre nézve a bíróság a feleket meghallgassa és hogy nyilatkozataikat, amennyiben azokat alaposaknak látja, figyelembe is vegye, úgy látom, hogy a kérdésnek ilyen rendezése a felekre nézve nemcsak sérelemmel nem jár, hanem ellenkezőleg elejét veszi annak, hogy a felek utóbb azzal a panasszal álljanak elő, hogy a módosított leírás szövegének bármely részletkérdésében a bíróság az ő meghallgatásuk nélkül határozott. A másik lehetőséget abban látom, hogy a szabadalmi bíróság olyan határozatra nézve, amelyben a találmányi leírás, különösen az igénypontok szövegének módosítását rendeli el, a Pp. 407—409 §§ mintájára a határozat kiigazításának és kiegészítésének lehetőségét tágabb körben biztosítsa. A Pp. 407 §-a csak a név-, szám-, számadási és efféle nyil-