Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Találmányi leírás szövegezése bírói eljárásban

TALÁLMÁNYI LEÍRÁS SZÖVEGEZÉSE 177 arra tanít minket, hogy a borravalót kifejezetten nem kéri senki. Ámhogy mi a kérésnek tényállása, vagyis mily magatartással van elkövetve a kérés, azt az eset körülményei szerint a bíróság dönti el. Ebből a szempontból pedig a borravaló elfogadása teljesen egyértelmű és egyjelentőségü a borravaló kérésével, mert mindennapos élettapasztalat, hogy aki a borravalót elfogadja, az ennek folytatólagos és folyamatos adását várja és reméli és ha várakozásában és reményében csalatkozik, akkor barátságtalanná és figyelmetlenné válik a vendég iránti magatartása es azonnal megint barátságossá és figyelmessé válik, ha a vendég megint megkezdi a borravaló adását. A törvény (rendelet) szándéka és céljai szempontjából tehát a borravaló elfogadását úgy kell tekinteni, mintha az alkalmazott azt kérte volna. * * * Abban a nehéz kérdésben, hogy mi a módja annak, hogy a bíróság megnyugtatóan megállapíthassa a törvényhozó szándékát, a közelmultbán, egy peres ügyben a bíróságnak azt. az indítványt kellett elbírálnia, hogy hallgattassanak ki tanuként a törvény alkotásában és meghozatalában résztvett miniszteri hivatalnokok és országgyűlési képviselők arra nézve, hogy mi volt a törvény meghozatalánál a törvényhozó szándéka. Az indítványt az összes fórumok elutasították. Az indokolások külömbözősége azonban mély bepillantást enged e kérdés nehézségeibe. TALÁLMÁNYI LEÍRÁS SZÖVEGEZÉSE BÍRÓI ELJÁRÁSBAN. Irta : DR. LÖW LÓRÁNT ügyvéd. Valahányszor a szabadalmi bíróság az engedélyezési eljárásban a felszólalást elveti és a szabadalmat a bejelentés értelmében megadja, vagy a megsemmisítési perben a felperest keresetével egészben elutasítja, aminek következménye, hogy a szabadalom változatlanul érvényben marad, a szabadalmi leírás szövegezésével a bíróságnak nincs dolga. Hasonlóképen nem kell a bíróságnak foglalkoznia a leírás vagy az igénypontok szövegezésével akkor sem, ha az engedélyezési eljárásban az egész bejelentés ellen irányuló felszólalásnak egész terjedelmében helyt ad és a bejelentett találmánytól a szabadalmi jogvédelmet megtagadja vagy a szabadalom megsemmisítésére irányuló perben a keresetnek egész terjedelmében helyt ad és a szabadalmat egészben megsemmisíti. Másképen áll a dolog, ha felszólalás folytán a bíróság a bejelentésnek csak részben ad helyt, vagyis másszóval a bejelentett találmánytól a szabadalmi védelmet részben megtagadja, ijletve