Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Néhány szó a kuriai bíró és a kuriai tanácselnöki állásról

4 RÉGI BIRO. A kúriai bírák csoportjába (III.) kerültek azokon kívül, akik addig is ott voltak, a törvényszéki elnökök egyharmada, a budapesti törvényszék másodelnöke, a budapesti központi járásbíró ság elnöke, a budapesti királyi ügyészség elnöke és két főügyészi helyettes; — a kúriai tanácselnökök csoportjába pedig (IV.) a budapesti tábla alelnöke, a főudvarnagyibíróság elnöke, a budapesti főügyész, a budapesti három törvényszék elnöke. A budapesti tábla elnöke és a koronaügyész az V. csoportba került. És meg kell jegyezni, hogy ez a felemelés átmenet nélkül történt, tekintet nélkül arra, hogy a törvény életbeléptekor, helyesebben 1920. július 1-én, amely napot a törvény a 26. §-ban meghatároz, mióta voltak állásukban a magasabb csoportba kerülők; ami különösen hátrányos volt a táblaibírákkal, kúriai bírákkal és kúriai tanácselnökökkel szemben, mert pl. megtörténhetett, hogy törvényszéki elnökök, akik beleestek az egyharmadba, jóval több táblai bírói szolgálattal rendelkező táblabírák elé kerültek, vagy pl- egy budapesti törvényszéki elnök, aki mondjuk csak egy év óta volt állásában, elébe kerülhetett tanácselnöki rangban 7 — 8 éves kúriai bírónak. Később a kúriai bírák csoportjába jutott még a budapesti büntető törvényszék és a pestvidéki törvényszék másodelnöke s a pestvidéki ügyészség elnöke, — a kúriai tanácselnökök csoportjába egy koronaügyészi helyettes (1922:1. t.-c. 28 §.); majd az 1922: XVIII. t.-c. 11. §. kimondta, hogy törvényszéki elnököket a kúriai bírák csoportjába lehet kinevezni tekintet nélkül az egy harmadra. Ma már aránylag kevés az olyan törvényszéki elnök, aki táblabírói rangban van, ami a táblabírák hátrányára esik. De egyetlen állást se ért ezzel a törvénnyel olyan hátrány, mint a kúriai bírói s különösen a kúriai tanácselnöki állást. Ezeket a törvény valósággal lefokozta. Mert a törvény után — most már csak a bírói és ügyészi állásokat véve számba — a kúriai bíró rangjában van rajta kivül 13 állás (1871-ben csak 2 állás volt), a kúriai tanácselnök rangjában van rajta kivül 9 állás (1871-ben csak maga a kúriai tanácselnök volt). És ha végignézünk a dolgon, kiderül, hogy majdnem minden állás fentebb ment vagy ha nem, úgy az állások egy része magasabbra emelkedett (táblabírák is bejutnak a III. csoportba); — csupán ez a két állás maradt azon a színvonalon, amelyen 1871-ben volt (a kúriai elnöki és másodelnöki állást a dolog természeténél fogva itt figyelmenkivül kell hagyni). Tehát éppen az a két állás maradt el a többi közt, amely az igazságszolgáltatás legmagasabb csúcsán van, amely állások betöltőinek kezébe a legvégső döntés van letéve (a bírói tanácsban a Kúria elnöke s a legfiatalabb kúriai bíró egyenlő). A kúriai bírói és tanácselnöki állás (mondhatjuk a Kúria) most is ott van, ahol 1871-ben, de már 1861-ben is volt, tehát közel háromnegyed század óta nem történt előnyös változás,, eltekintve a fizetéstől.