Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Néhány szó a kuriai bíró és a kuriai tanácselnöki állásról

2 RÉGI BIRÓ. bírákat u. n. helyi előléptetéshez juttatta; a járásbírák, törvényszéki bírák, ügyészek egy része a VI. osztályba (a táblabírák, főügyészi helyettesek rangjába) került; a törvény értelmében nemcsak rangjába, jellegébe, fizetésébe, hanem cimébe is, tehát táblabírák voltak a törvényszéknél stb. Az állami tisztviselők illetményének szabályozásáról szóló 1893: IV. t.-c. rendszerbe foglalta az összes tisztviselőket s abba a bírákat is beosztotta. Eszerint a kúriai bíróval ?gy rangban volt a táblai tanácselnök, kir. főügyész, budapesti törv. sz. .elnök és a vidéki törvényszéki elnökök egy része, továbbá a Pén^i gyi Közigazgatási Bíróság bírája; a kúriai tanácselnökkel egy n **' ban volt a koronaügyész, táblai elnök, Pénzügyi Közigazg. B. ság elnöke; a közigazgatásnál pedig a kúriai bíró rangjában vc az állami számvevőszéki tanácsos, miniszteri tanácsos, rendc főkapitány, kincstári jogügyi igazgató, országos főerdőmester, muzeum-igazgató. A kúriai tanácselnök rangjában senki sem volt. Mint látjuk az 1871-től 1893-ig eltelt 22 év alatt igen sok állás került fentebb. Míg 1871-ben a kúriai bíró rangjában a bíróságoknál és ügyészségeknél csak 3 állás, a közigazgatásnál szintén 3 állás volt, addig 1893-ban a bíróságoknál és ügyészségeknél 6 állás, a közigazgatásnál szintén 6 állás volt A kúriai tanácselnök rangjában pedig 1871-ben a bíróságoknál 1 állás volt, ezzel szemben 1893-ban már 4 állás volt. A közigazgatásnál ebben a rangban sem 1871-ben, sem 1893-ban állás nem volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a felkerült állások között vannak újan létesített intézményeknél levő állások pl. a Pénzügyi Közigazgatási Bíróságnál a bírói és elnöki állás; de legnagyobb része olyan, mely már előbb is meg volt és közben a magasabb rangba felemeltetetett pl. kúriai bírói címmel táblabíró. 1893. után tovább folyt az állások felemelése, így a pénzügy-igazgatók, tanfelügyelők, iskolaigazgatók, főigazgaiók felsőbb osztályba juthattak. Az egyetemi tanárok rangemelése is ide tartozik. Ebbe az időbe esik a miniszteri tanácsosi cím adományozása a tisztviselők részére pl. pénzügyigazgatónak, — az udvari tanácsosi cím adományozása a nem hivatali állásban levők részére. A XIX. század utolsó évtizedeiben királyi tnnácsosi címet kaptak kitüntetésképpen hosszú érdemes működés után pl. nagy kórházak igazgató főorvosai, régi alispánok, érdemes polgármesterek, kiemelkedő ügyvédek, közjegyzők, tanfelügyelők stb.; illette őket a nagyságos cím. Ezzel szemben a XX. század első évtizedétől kezdve ezek részére a királyi tanácsosi cím helyett már az udvari tanácsosi, illetve miniszteri tanácsosi cím járt, méltóságos címzéssel. De a társadalom, közgazdaság stb. terén is, ahol akkor nagyságos, méltóságos cím járt kitüntetésképpen, ott ma már ahelyett méltóságos, kegyelmes cim jár; pl. bankigazgató, aki akkor kaphatott méltóságos címet, ma kegyelmes úr lesz.