Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 3-4. szám - A korlátolt felelősségű társaság feloszlása
122 DR. LŐW TIBOR. hető. S az ok fontossága a tényleges eset körülményeit figyelembe vevő bírói mérlegelés tárgya. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság közérdeket veszélyeztet azzal, hogy törvényellenes határozatokat hoz, vagy elnézi az ügyvezetők törvényellenes cselekményeit. Minden egyes tag is, törzsbetétjének nagyságára tekintet nélkül, keresettel kérheti a társaság feloszlatását, ha a társaságnak olyan tagja, aki a társaságnak lényeges jelentőségű külön szolgáltatásra köteles, e kötelezettségének teljesítését megtagadja, vagy e kötelezettségét különben a társaságnak tetemes kárával vétkesen megsérti. Ez a kereset elhárítható azonban azzal, hogy a többi tag a keresettel fellépni kivánó tag üzletrészének teljes értékében átvállalására készségét kijelenti. A bíróság is mellőzheti a feloszlatást s e helyett a többi tag kérelmére a vétkes tag üzletrészének bevonását értékének megtérítése ellenében elrendelheti. A keresetet mindhárom esetben a társaság ellen kell intézni s ahhoz a törvényszékhez benyújtani, amelynek területén a társaság székhelye van. (83) A taggyűlésnek feloszlató határozatához, valamint a más társasággal egyesülést és a vagyonelidegenítést kimondó határozatához, ha a társasági szerződés máskép nem rendelkezik, a taggyűlésen leadott szavazatok szerint számított háromnegyed többség kell. A társasági szerződés eltérő (szigorúbb, vagy enyhébb) minősített többséget, vagy egyhangúságot is kívánhat, sőt megkívánhatja valamennyi tagnak hozzájárulását, de egyszerű szótöbbséggel is megelégedhetik. E határozatoknak érvényességéhez szükséges még az is, hogy a taggyűlés lefolyását s határozatát közokirat, vagy bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokirat tanúsítsa. (82.) Ha az elhatározott egyesülés, vagy a vagyonelidegenítés meghiúsul, a taggyűlés e határozatainak megváltoztatásával kimondhatja a társaságnak továbbfolytatását (82.). Ehhez a törvény minősített többséget nem kíván, amiért is, más szerződési rendelkezés híjján, a folytatási határozat meghozatalához a szavazatoknak a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű többsége elég (38.). Ez indokolt is, mert a feloszlási cél meghiúsulásának esetében a társaság folytatását lehetőleg megkönnyíteni kell. Arra az esetre azonban, ha a taggyűlés nem e célokból határozta el a feloszlást a társaság folytathatásáról a törvény egyáltalában nem rendelkezik. A 82. szakasz (utolsó bekezdésének) fogalmazásából s a javaslat indokolásából azt lehetne következtetni, hogy ebben az esetben az ott kivételesen megengedett folytatásnak nincs is helye. A közgyűlési határozattal feloszlott részvénytársaság folytatását is kizárja a bírói gyakorlat (Bp. T. 1912. ápr. 10. 937/1912. Hj. Dt. 6.118., 1916. nov.