Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A korlátolt felelősségű társaság feloszlása

122 DR. LŐW TIBOR. hető. S az ok fontossága a tényleges eset körülményeit figye­lembe vevő bírói mérlegelés tárgya. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a tár­saság közérdeket veszélyeztet azzal, hogy törvényellenes hatá­rozatokat hoz, vagy elnézi az ügyvezetők törvényellenes cse­lekményeit. Minden egyes tag is, törzsbetétjének nagyságára tekintet nélkül, keresettel kérheti a társaság feloszlatását, ha a társaság­nak olyan tagja, aki a társaságnak lényeges jelentőségű külön szolgáltatásra köteles, e kötelezettségének teljesítését megta­gadja, vagy e kötelezettségét különben a társaságnak tetemes kárával vétkesen megsérti. Ez a kereset elhárítható azonban azzal, hogy a többi tag a keresettel fellépni kivánó tag üzlet­részének teljes értékében átvállalására készségét kijelenti. A bíróság is mellőzheti a feloszlatást s e helyett a többi tag kérelmére a vétkes tag üzletrészének bevonását értékének meg­térítése ellenében elrendelheti. A keresetet mindhárom esetben a társaság ellen kell intézni s ahhoz a törvényszékhez benyújtani, amelynek terüle­tén a társaság székhelye van. (83) A taggyűlésnek feloszlató határozatához, valamint a más társasággal egyesülést és a vagyonelidegenítést kimondó hatá­rozatához, ha a társasági szerződés máskép nem rendelkezik, a taggyűlésen leadott szavazatok szerint számított háromnegyed többség kell. A társasági szerződés eltérő (szigorúbb, vagy enyhébb) minősített többséget, vagy egyhangúságot is kívánhat, sőt megkívánhatja valamennyi tagnak hozzájárulását, de egyszerű szótöbbséggel is megelégedhetik. E határozatoknak érvényessé­géhez szükséges még az is, hogy a taggyűlés lefolyását s hatá­rozatát közokirat, vagy bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokirat tanúsítsa. (82.) Ha az elhatározott egyesülés, vagy a vagyonelidegenítés meghiúsul, a taggyűlés e határozatainak megváltoztatásával ki­mondhatja a társaságnak továbbfolytatását (82.). Ehhez a tör­vény minősített többséget nem kíván, amiért is, más szerződési rendelkezés híjján, a folytatási határozat meghozatalához a sza­vazatoknak a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű többsége elég (38.). Ez indokolt is, mert a feloszlási cél meg­hiúsulásának esetében a társaság folytatását lehetőleg meg­könnyíteni kell. Arra az esetre azonban, ha a taggyűlés nem e célokból határozta el a feloszlást a társaság folytathatásáról a törvény egyáltalában nem rendelkezik. A 82. szakasz (utolsó bekezdésé­nek) fogalmazásából s a javaslat indokolásából azt lehetne következtetni, hogy ebben az esetben az ott kivételesen meg­engedett folytatásnak nincs is helye. A közgyűlési határozattal feloszlott részvénytársaság folytatását is kizárja a bírói gyakor­lat (Bp. T. 1912. ápr. 10. 937/1912. Hj. Dt. 6.118., 1916. nov.

Next

/
Thumbnails
Contents