Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Tárgyalásvezetés és anyagi jog. Az ügygondnoki per - "elállok a keresettől"

62 Dr. KARTAL KiNÁC a perrendtartásnak „szelleméből" vont és nagyon ügyesen csoportosított érvekkel támadta ezt az ítéleti álláspontot, de sikertelenül: ügy a felebbezési-. mint a felülvizsgálati bí­róság ügy e kérdésben, mint érdemben helyesnek tailálta az eisőbírósiág döntését.* Az „ügygondnoki per" annak a pernek az elfogadott neve, amelyet a bíróilag letiltott követelés behajtásával megbízott ügygondnok tesz folyamatba. Ez a per-tipus, — már évtizedek óta — intézményesített zűrzavar. Ez nem túl­zás. Tessék csak idefigyelni: Képzeljünk el egy ilyen eszme menetű és szövegű keresetlevelet: „Alperes tartozik nekem árúk vételárhátraléka címén 2658 P-veL de nem mondom meg, mert nrm tudom, mikor mit és milyen áron vett, és azt sem tudom, átvette-e azt, amit vett, azt sem tudom, mi­kor, mennyit fizetett, — kérem tehát, hogy a bíróság köte­lezze őt a 2658 P-nek megfizetésére." Ugy-e bár köznevet ség tárgya voima az az ügyvéd, aki ily keresetlevelet be­adna. De az a bíró sem aratna sok babért, aki ezt a kerese­tet érdemleges tárgyalás alá bocsátaná, és nem hívná fel a felperest kereseti előadásának kiegészítésére, és nem uta­sítaná el a felperest keresetével, ha felperes a kiegészítést megtagadná. Fantasztikus dolog — szerencsére csak az ügy­gondnoki per formájában fordul elő, de itt aztán nagyon bőségesen, — hogy ily lehetetlenül konstruált keresetek be­adatnak és érdemben tárgyaltatnak. Az ügygondnoki per két leggyakoribb tipusa a következő: a) letiltják a kereskedősegéd fizetését. A munkaadó nem hederít a letiltásra. Négy-hat héttel a letiltás után itt az ügygondnoki kereset: „Letiltatott a végrehajtást szen­vedőnek az alperestől járó fizetése. Alperes nem nyilatko­zott, sem letétbe nem helyezte a fizetést. Követelésem a végrehajtást szenvedővel szemben (járulékokkal) 2500 P. Kereseti kérelmem: A bíróság kötelezze alperest 2500 P-nek megfizetésére." Ebből a keresetből a következő csekélysé­gek hiányoznak: Hiányzik annak elmondása, van-e a végre­hajtást szenvedőnek letiltható fizetése, és ha van, mennyi az, mennyit kellett volna alperesnek havonkint visszatarta­nia? Hiányzik továbbá annak elmondása, hogy ez a vissza­tartani elmulasztott egy-ikét részlet miért tesz ki pontosan annyit, amennyi a végrehaj tatónak a végrehajtást szenve­dőtől jár? * A tény/állás csak úgy teljes, ha bevallom, hogy amikor az ismerte­tett pervezetési álláspontra/ helyezkedtem, akkor már megvolt a kezdődő vé­leményem arról, hogy a per érdemeben felperesnek van igaza. Magamra n-ézve pontosan tudom, hogy ez a körülmény crőtejesen befolyásolt a felpe­res jarvára: Az ilyen természetű „befolyás" imieggyőződésem szerint egyik leg­értékesebb eleme az ítélkezési lelki folyamatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents