Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Tárgyalásvezetés és anyagi jog. Az ügygondnoki per - "elállok a keresettől"

60 Dr. KARTAL IGNÁC hajtása céljából az illetékes kir. ügyészséggel közölni kell. Hogy az Szjt.-ben meghatározott vétségekre, amennyiben ez a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók, a 19. §-nál van szó.50 TÁRGYALÁSVEZETÉS ÉS ANYAGI JOG AZ ÜGYGONDNOK! PER — „ELÁLLÓK A KERESETTŐLIrta: Dr. KARTAL IGNÁC közp. kir. járásbíró. Egyszer egy igen előkelő jogásztestületben igen magas színvonalú vitát hallgattam arról, hogy mi jobb: a nyilatkozati elv-e, avagy az akarati elv-, és hogy melyik felé hajlik jobban a Magánjogi Törvénykönyv Tervezete? A kérdés lényegileg azt jelenti, hogy vájjon mit kelljen inkább ügyleti akaratnak tisztelni: a befelé való, néma akaratot-e, avagy a kifelé megnyilatkozó beszédes akaratot? Néhány felszólaló meggyőzően kimutatta, — mégpedig paragrafusokból, kúriai ítéletekből, meg jogtudósok műveiből,— hogy a nyilatkozati elv az egyedül üdvözítő elv. Néhány más felszólaló ugyanazokból a paragrafusokból, ugyanazokból a kúria iítéletekből és ugyanazoknak a jogtudósoknak ugyanazon műveiből ugyancsak meggyőzően kimutatta, hogy a jogrend megdől, ha a jogrendszer nem teszi fenntartás nélkül magáévá az akarati elvet. Magam a következő kifejtéssel igyekeztem hozzájárulni az eszmék tisztázásához: Kár mereven ragaszkodni akár az egyik elvhez, akár a másikhoz. A jogtudomány szívesen látja ugyan az ily merev ragaszkodást, — az eleven életnek azonban erről a dologról az a nézete, hoigy az elvet hol tisztelni kell, hol meg félre kell tenni. Hadd mondjak el erre egy drasztikus példát. Azt hinné az ember, — én is évtizedeken át azt hittem, — hogy a nyilatkozati elvnek a perrendtartás a bevehetetlen fellegvára. Azt hittem, hogy a perrendtartásban nincs alku, nincs kompromisszum a nyilatkozati és az akarati elv közt, mert hogy a perrendtartásban a nyilatkozati elv az egyetlen úr. A despota. És mégis megtörtént bírói gyakorlatomban a következő eset: Egy ügyvédnek saját személyes keresetével szemben az alperes igen csúnyán, bántóan, tűszúrásokkal és mérgezett nyilakkal védekezett. A jelenlévő felperes ettől egyre izgatottabb lett, és egvremásra közbeszólt az alperes beszédjébe, — én meg minden egyes közbe50 Dr. Szálai Emil: A szerzői jog a katonai büntetőtörvényben,, kapcsolatban a szerzői jogról szóló 1884:XVI. tc. büntetőjogi rendelkezésével.