Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ .10(1 55 nem a szándékolt többszörösítés kísérlete, hanem magában véve is bevégzett bitorlás esete áll elő. Bitorlást követ el tehát az, akinek rendelkezésére a jogosulatlan többszörösítés vagy a jogosulatlan utánképzés első példánya elkészült. Bitorlást követ el továbbá a törvény szerint az is, aki a jogosulatlan többs'zörösítésnek, illetve utánképzésnek más által előállított első példányát közzéteszi (a nyilvánossággal közli) vagy forgalombahelyezi (elárusítja). Előfordulhat, hogy valakinek szándéka csak egy, illetve egyes példány előállítására irányul. Ez esetben is az egy, illetve egyes riéldány előállítása már önmagában véve bitorlás az 5 §: értelmében akkor, ha üzletszerű használatra, — vágy nem üzletszerű használatra ugyan, de más által nem ingyenesen történt. De bitorlást követ el az is, aki az 5. §. szerint megengedett módon, tehát eredetileg nem jogosulatlanul előállított egyes példányt utóbb üzletszerűen használja (közzéteszi, forgalomba hozza), amikor is az üzletszerű használat folytán maga az egyes példány előállításával történt többszörösítés válik jogosulatlanná. A törvény a bitorlás kísérletét nem bünteti, de a bitorlás kísérlete is a 18. §. értelmében kártérítést von maga után. A törvény szerint továbbá a kísérlet esetén is van helye elkobzásnak, s kimondja a törvény, hogy kísérlet esetében nemcsak az esetleges példánytöredékek, hanem a bitorlás előkészítésére szolgáló eszközök és készülékek is elkoboztatnak, amelyek a bitorlás előkészítésére s a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgálnak. Szerzői jogot sértő hirdetés. A Szjt. a fentiek szerint szabályozza a bitorlás kísérletének jogkövetkezményeit, de nem tartalmaz intézkedéseket a bitorlás előkészítő cselekményeire vonatkozóan. Pedig abban az esetben, ha valaki valamely műnek még csak tervbe vett többszörösítése, közzététele és forgalomba helyezése iránt tesz közzé hirdetést noha kiadói, illetve szerzői jog őt meg nem illeti, — ezzel a bitorlás kísérletéig még el nem jutott cselekményével a jogosult személynek oly jogsérelmeket okozhat, amelynek orvoslásáról gondoskodni kell. Ide vonatkozóan a kir. Kűria P. I. 276/1930. sz. alatt hozott határozatában annak előrebocsátása után, hogy a felperes szerzői jogára sérelmes könyvkiadás hirdetése a mű nyomásának megkezdése előtt csak a bitorlás előkészületi cselekménvének s nem a bitorlás kísérletének tekintendő, — kimondta, hogy „a Szjt. 21. §-a 2. bekezdésének helyes értelmezése szerint a panaszolt hirdetésre szolgáló különös eszközök és készülékek elkobzandók abban az esetben is,