Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JOG 45 létében, hogy a bitorló a gazdagodás összegét szándékosság és gondatlanság hiányában is akkor is kiadni tartozik, ha a sértettnek kára nincs, — mert a törvény ide vonatkozó rendelkezésének (18. §. 2. bek.) célja az, hogy a bitorló ama cselekménye folytán, amellyel a bitorlás tényálladékának megvalósításában részt vett, s amely cselekménye vétlensége esetén is jogellenes, ne gazdagodhassék. Az új Szjt. éppen ezért nem vette át a régi törvény 19. §. 3. bek.-ének azt a rendelkezését, hogy a vétlen bitorló az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős. Gazdagodás rendszerint az az összeg, amelyet a kérdéses felhasználásért a szerzőnek fizetni szoktak. De a gazdagodás megfelelő adatok esetén ettől eltérőleg is megállapítható. Tekintettel az általános magánjogi elvekre, a vétlen bitorló a gazdagodásért csak annyiban felel, amennyiben a gazdagodás akkor, amikor a bitorlásról tudomást szerzett, nála még megvolt. Jogi személyek felelőssége. A kir. Kúria szerint (P. L 980/1928., P. I. 3896/1929., P. I. 1925/1933., P. I. 1636/1934. stb.) fogalmilag ki van zárva az, hogy jogi személy (társaság, egyesület, stb.) bitorlás vétségét (ide értve a Szjt. 22., 23. §aiban és a 65. §. 2. bek.-ben meghatározott vétségeket is), elkövethessen, ily vétség miatt bűnösnek vagy bűnrészesnek kimondható s büntethető legyen. Vétséget csak azok a természetes személyek követhetik el, kik a jogi személy nevében szándékosan vagy gondatlanul eljártak. Megtörténik, hogy a sértett fél annak megállapítását kéri, hogy valamely jogi személy követett el az ő sérelmére bitorlást, s kéri a jogi személyt a névszerint megjelölt közege személyében megbüntetni. Nyilvánvaló, hogy a névszerint megnevezett természetes személy csak akkor büntethető, hü' saját személyében van félként perbe vonva, s ekként alkalom adatott neki, hogy perbenálló félként védekezzék. Az ő megbüntetése s általában marasztalása kérdésében a perbenálló jogi személy védekezése alapján nem lehet dönteni. A kir. Kúria említett határozatai szerint azonban akkor, ha a jogi személy nevében eljárni jogosult egyén az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában követte el a Szjt.be ütköző vétséget, akkor a Sztj. értemében követelhető vagyoni és nem vagyoni kárért illetve gazdagodásért a jogi személy is felelősséggel tartozik. A kir. Kúria ekként a jogi személyek felelősségét nem az általános magánjogi elvek szerint (a 84. sz. t. ü. döntvény), hanem a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. tc. (Tvt.) 33. §-ában foglalt szabály hasonszerű alkalmazásával döntötte el. Ha az eljárt közeg a bitorlást szándékosan vagy gondat-