Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A nyugdíjvalorizáció hatásai

A NYUGDIJVALORIZÁCIÓ HATÁSAI 23 A Kúrián szervezett külön bíróságnál a törvény 6. §-a alapján mindössze 52 arányszám megváltoztatási kérelem adatott be. Ebből 40 felemelést, 8 leszállítást és 4 felemelést és leszállítást kért. A társaságok fajai, amelyekre vonatkozólag a kérelmek eltőerjesztettek, a következők: 25 pénzintézet, ebből 8 fővárosi, 17 vidéki; 14 iparvállalat, ebből 16 fővárosi, 1 vidéki; 3 fővárosi közlekedési vállalat, 9 fővárosi biztosító és 1 fővárosi egyéb vállalat. A 40 felemelési kérelemből visszautasíttatott 8, megszűnt 7, elutasíttatott 9 és az arányszám felemeltetett 16 esetben. A felemelés 2 pénzintézetnél, 7 ipari vállalatnál, 2 közlekedési és 5 biztosító vállalatnál történt. A 4 felemelési és leszállítási kérelem elutasíttatott, a 8 arányszámleszállítási kérelem egyike sem teljesíttetett: 2 visszautasíttatott, 3 megszűnt, 3 elutasíttatott. E szerint egyetlen társaság arányszáma sem szállíttatott le 30 percent alá. Az 1931. évben a törvény 10. §-a alapján 18 eljárás indult meg. 11 esetben az igényjogosultak kérték az arányszám felemelését, 7 esetben a társaság kérte annak leszállítását. A 11 felemelési kérelmet 9 pénzintézet és 2 biztosító társaság ellen intézték. Viszont saját arányszámának leszállítását 1 pénzintézet, 1 fogyasztási szövetkezet, 1 közlekedési vállalat és 4 iparvállalat kérte. A kérelmek folytán 1 arányszám emeltetett fel és 2 arányszám szállíttatott le. Elutasíttatott 3 felemelési és 2 leszállítási kérelem, míg a többi ügy más módon nyert befejezést. Talán nem sérti a hivatali titkot és nem is megy bizantinizmus számiba, ha elmondom ezen a helyen, hogy a különbíróság tárgyalásait a Kúria akkori elnöke Juhász Andor nagy megértéssel, meleg szívvel és a tőle megszokott mély bölcsességgel vezette és irányította. * Az arányszám alkalmazásának legegyszerűbb módja az 1914. július 1. előtt nyugdíjazottaknál mutatkozott, ahol a nyugdíjat aranykoronának kell venni és az arányszám szerint átértékelni. Elleniben azoknál, kiknek igénye a nyugdíjra csak 1914. évi július hó 1. napja után nyílt vagy nyílik meg, a törvény a viszszavetítésnek sajátságos és bonyolult rendszerét teremtette meg. Mint tudjuk, ez a visszavetítés az ú. n. pendant tisztviselőknek 1914. évi illetménye, ilyenek hiányában pedig az igényjogosult saját előlépési és fizetési viszonyainak az 1914. évre való visszaszámítása alapján történik. Ez természetesen minden perben nagy vitát keltett és nagy bizonyítást tett szükségessé és amit az arányszámmal nyertünk a perek csökkentésében a réven, elvesztettük a visszavetítési vitákban a vámon. Az eljárást még jobban komplikálja, hogy egyszerre két nyugdíj szabályzatot kell alkalmazni. Egyrészt a nyugdíjazás előtti utolsó nyugdíj szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek