Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A kötelemszegés

A KŐTELEMSZEOÉS 19 toztatása folytán válhatik feleslegessé a hitelezőre nézve, sőt terhessé, avagy fordítva az adósra nézve. A termelés oly átalakulásokon mehet keresztül, hogy a szolgáltatás egészen szükségtelenné válik; a pénz és a hitelviszonyok olyan alakulatot vehetnek, amely mellett a szolgáltatás vagvonjogi értékének kiszámítása Ibonyolultságánál fogva akkora költséggel járhatna, amelyet egyik fél sem képes elviselni. Gondoljunk csak a háború után beállott inflációs időkre, amikor a pénz vásárlóereje napról-napra változott annálfogva, hogy a fedezetnélküli pénzjegyeknek újabb és újabb kibocsátásával a vásárló erő folyton csökkent. Mindeme viszonyok és állapotok épen bizonytalanságuknál és határozatlanságuknál fogva melegágyai lennének a perek sokaságának; pedig a jó polgári törvénykönyvnek az a feladata, hogy határozott és világos jogszabályok felállításával jogbizonyosságot és ebből eredőleg jogbiztonságot létesítsen. Kétségtelenül helyesebb az az álláspont, hogy a lehetetlenülésnek állandónak kell lennie, de nem mindenkor véglegesnek. A háború alatt a kir. Kúria is erre az álláspontra helyezkedett, amint azt az alábbi jogesetek is bizonyítják: A készletek zár alá vétele s utána való rekvirálása iránt tett hatósági rendelkezés az adóst a teljesítéstől mentesítő tény volt. 1917. június 5. P. VII. 7119. Budapest tanácsa közszükségleti célokra lefoglalta az adósnál tárolt szappanmennviséget s az adós amiatt nem tudott szállítani. 1918. február 15. P. IV. 3037/1917. Kúria kimondta: a szerződés teljesítése a szerződő felek hibáján kívül utólagosan vált lehetetlenné. Ugyanezt az álláspontot foglalom el az adós személyéből, illetőleg személyes tulajdonságaiból származó utólagos lehetetlenülésre vonatkozólag is. Ha az adós megvakul és nem képes a vállalt képet megfesteni, ha az adós énekes elveszti hangját és nem tudja a kikötött hangversenyt megtartani, s ha mindezt nem az adós hibája idézte elő — akkor az adós szabadul e teljesítés kötelezettsége alól, habár nincs kizárva, hogy látását, illetőleg hangját esetleg visszanyerheti. Viszont ha az énekes betegsége alatt énekelni képtelen s betegségére esik a kikötött hangverseny, ha a bérlet elhagyására kötelezett lakó a kiköltözés idejében életveszélyesen beteg s a halálozás kockázata nélkül nem hagyhatja el a bérletet, ez a körümény nem mentesítheti őket a szlgáltatás alól. amelyet utóbb teljesíthetnek, mert itt nem lehet a lehetetlenülés állandóságáról szólni. Az utólagos lehetetlenülésnek tehát állandónak kell lennie, de nem oly értelemben véglegesnek, hogy a szolgáltatás többé soha be ne következhessék. Mikor tekinthető az utólagos lehetetlenülés állandónak,