Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

420 SZEMLE lem akár jogtanúrral, akár pedig választott ügyvéddel képviselteti magátMindezek alapján sikerült az Egyetemnek perét sikeresen befejezni. Az Vyyvédi Körben dr. Polyák Bélo ügyvéd november 2i8-án előadási tartott a hitbizományi és a birtokpolitikáról. Az előadó szerint a kormánynak a telepítés köriili felfogásának ismerete előtt a hitbizományi javaslat időelőtti, mert elsősorban azt kellene tudni, hogy a kormányzat kiket hova és milyen eszközökkel óhajt telepíteni. Minthogy egy sikertelen telepítés kudarca nem ismétlődhetik meg és mert a kormányzatnak megfelelő tőke nem áll rendelkezésere, szerinte a telepítés csak járadékbirtok alakjában történhetik meg. Járadékbirtokot pedig csak oly elvett területekből lehel alapítani, melyeknek átengedői az elvett területekért járó vételárat hosszú időn át nélkülözhetik és akik a hosszú időn áti járadékkal kielégíthetők. Az örökbérlet nem íelel meg a magyar nép felfogásának, járadékbirtokot tehát csak kötött birtokokból lehet alakítani. Minthogy pedig kötött birtok az ország különféle részein van, a telepítés helyzetileg is könnyen keresztülvihető. A kötött birtok haszonélvezőjének egyre megv akár bér. akár járadék alakjában kapja meg a terület hasznát. A kötött birtokok tehát nem felszabadítandók, hanem pénztőkévé alakítandók át járadékbirtokokra való parcellázással. Ha pedig a telepes a járadékbirtok ellenértéket kifizeti, a kiűzetett vételár kötött pénzzé válik, amely viszont a magyar földbirtok céljait szolgálhatja hosszúlejáratú és olcsó kölcsönök alakjában. Ez a kötötté vált tőke hosszúlejáratú olcsó kamatozású kölcsönökben adható ki kizárólag földbirtokra. A törvényhozásnak feladata lesz ezen pénzkölcsön stabilitását biztosítani és annak kezelését az érdekeltek bevonásával megfelelő biztonsággal kihelyezni. Tehát egy eddig pótolhatatlan és valószínűleg hosszú időn át nélkülözött tőkéhez juttatná a többi földbirtokosokat. Telepítésre tehát a kötött birtokok állanak rendelkezésre, ezekből is természetesen esik latifundiumok. Az előadó nem tartja helyesnek, hogy újabb hitbizományok létesíthetők legyenek, ha mindjárt kivételes hazafias érdemekért, vagy a tudomány és művészet terén tett kiválóságért volna megengedhetőnek. Kossuth, Deák, Semmelweis, stb. nevének emléke örökké fog élni a magyar népben anélkül, hogy ismeretlen, talán arra nem is érdemes utódai az ország valamely részében örökre lekötött földbirtokkal rendelkeznének. Teljesen elhibázottnak tartja társadalmi, szociális és népesedési szempontból a paraszthitbizomány létesítését, mert ez feltétlenül az egykére vezet, családi egyenetlenségekre, és a paraszthitbizomány rossz művelésére, mert elképzelhetetlen, hogy a netáni másod-, harmad-, vagy további szülöttek azzal a kedvM-i és intenzivitással művelnék a birtokot, amelyekből ők tulajdonképen a törvény szerint kitagadottak. Egy ily öröklési rend ellenkezik a magyar nép évezredes felfogásával és érzületével. Ez az új gondolat rossz imitációja a német Bauerngesetz-nek, amely a hitbizományi birtokost tesvéreinek nem csak eltartására, hanem kitaníttatására is kötelezi. Németországban sem találkozott nagy szimpátiával a paraszthitbizomány. bár Németország egyes vidékein a törzsöröklés már régóta fennáll, mert teljesen hitelképtelenné tette személyileg a hitbizomány birtokosát. De Németországban a fejlett ipar és kereskedelem még el tudja helyezni (bár ma ott sem) a többieket, nálunk azonban csak a falu elkeseredett proletárjainak számát növelné, ha a nálunk már amúgy is oly sajnálatosan és oly károsan terjedő egyke segédeszközéhez nem folyamodnának.