Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

SZEMLE 417 elöli azonban szándékát valóra válthatta volna, a Miskolc melletti Tapolcafürdőn 1934. jún. 14-én hirtelen rásújtott a paliida mors. Miskolcon temették el, ahol említett ottani beosztása idején sok tisztelőt és barátot szerzett. A MI hatóiéikor dr. Szilágyi Antal miskolci törvényszéki tanácselnök mondott tartalmas búcsúbeszédet az elköltözött lelett Kováts \ndor prof. Perjéssy Mihályról szóló emlékezését a következő szavakkal fejezte be: A nemzetekbe és társadalmakba nem mindig a legelső sorokban szereplő egyéniségek öntik a nemes tartalmat, hanem ellenkezőleg gyakran azok, akik a kebel nem kisebb (sőt sokszor nagyobb') tisztasága mellett beérik a nemzeti élet hátsobb soraiban való hellyel is; ott azonban mindig híven állanak s nem szűnnek meg tekintetüket kisebb pozíció jakban is a haza nagy és szent cél jaira függeszteni. TCos: Perjéssy Mihály ilyen egyéniség volt. És épp mert ilyen volt: lelkében mindig ott rezgett a trianoni bánat is; ő, aki szolgált Temesvárott, hol egykor a Hunyadiak voltak otthon, a párisiaskodó kedves Nagyváradon, majd a székely havasok alján, s Pozsonyban, ahonnan a magyar hűség kiáltása — Moriamur! — elrepült országok és tengerek felett, éppoly kevéssé tudta percre is feledni a haza megcsonkítását, mint különben azok a többi tisztviselők sem, akik még a régi Nagymagyarország azóta galádul elszakított egyik vagy másik városában szolgálhattunk... * Gyakorlati adalék a kamarákba be nem jegyzett ügyvéd képviseleti jogosultságához. Jogerős végítélet alapján a bíróság elrenlelte a perbeli alp. ellen a kielégítési végrehajtást. Hónapokkal rá az alperes egy ilyen tartalmú kérvényt adott be: Az ügyvéd, aki a felperes képviseletében a kielégítési végrehajtási kérvényt ellenjegyezte és beadta, nem kamarailag bejegyzett, hanem csak okleveles ügjrvéd és ez volt a helyzet a kielégítési végrehajtási kérvény beadásakor is. Ennek folytán a végrehajtást szenvedő indítványozza, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a kielégítési végrehajtási kérvényt, — ha pedig ennek az indítványnak a bíróság helyt adni nem óhajt, akkor tekintse e beadványt a kielégítési végrehajtást elrendelő végzés elleni felfolyamodásnak és terjessze fel a felfolyamodási bírósághoz. Az elsőbíróság annak rendje-módja szerint megállapítván, hogy amit a kérvényező a beadványt ellenjegyző ügyvédről mond, az szórói-szóra igaz — és ugyancsak annak rendje-módja szerint megállapítván, hogy -a kielégítési végrehajtási kérvény és végzés a felfolyamodónak — a végrehajtás foganatosítása keretében hónapokkal a felfolyamodás érkezte előtt kézbesíttetett: a ..kérvény esetleg felfolyamodás" elnevezésű beadványt következőleg intézte el: A bíróság a kérvényt, mint ilyet elutasítja, mint felfolyamodást pedig visszautasítja. Az indokolás az elutasító rész tekintetében lényegileg ez volt. A jogerős ítéleten alapuló végrehajtási igény a nyertes félnek oly abszolút igénye, melynek érvényesítése közérdek, — és így nem csorbítható ez az igény amiatt, mert a végrehajtást követelő — formailag kérő — beadványt olyan ügyvéd ellenjegyezte, aki nem kamarai tag, még pedig annál kevésbbé, mert a végrehajtási kérvény ideiglenes elutasítása is könnyen odavezethet, hogy a végrehajtás a fedezeti alap időközbeni megszűnte folytán meghiúsul. A felfolyamodás visszautasításának indoka természetesen a nyilvánvaló elkésettség volt. (Bp. központi kir. járásbíróság P. VIII. 102.043/934.) E végzésnek a felfolyamodást visszautasító része ellen az alperes felfolyamodott. A budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság az elsőbíróság visszautasító végzését megváltoztatta, a felfolyamodást, mint kellő időben beadottat, elfogadta, érdemben a felfolyamodásnak helyt adott, a kielégítési végrehajtási kérelmet visszautasította és a foganatosi jogcselekményt hatálytalanítandónak mondotta ki. Az indokolás szerint azért nem késett el a fel folyamodás, mert az az ügyvédi rendtartás (1874. évi XXXIV. tc.) 1. §-ába ütköző, természeténél fogva és közérdekből hivatalból észlelendő szabálytalanságra van alapítva. Érdemben pedig a felfolyamodás a II bíróság nézete szerint azért alapos, mert a kamarai tagsággal nem bíró ügyvédnek nincs ügvfélképviseleti joga. (21. Pf. 3714/935.)