Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

4J0 IRODALOM felöleli. Sajnálatos jelenség ez, nemcsak magának a munkának kelendősége és elterjedtsége szempontjából, hanem különösen azért is mert szomorú világításba helyezi a mi tájékozatlanságunkat és közömbösségünket a szociálpolitika nagy kérdései iránt. A szociálpolitika csak egészen felületesen és kis időre köti le nálunk az érdeklődést — amikor a pártpolitikai irányzatos ság napi használatra felkap valamely kiszakított kérdést és mint nagy felfedezést tálalja tel a változatosságképen ezt is befogadó közönségnek. A szociálpolitika összefüggő, rendszeres megismerésért' igen kevesen szentelnek ügyeimet, még .távolabb esik látókörünktől a szociálpolitika nemzetközi rendis /- erének áttekintése. Ezt a nemzetközi rendszert szinte a maga teljességéhen állítja elénk Matheovits Ferenc munkája, amely a nemzetközi szociálpolitikának csaknem (gész területét felöleli, mindenesetre pedig a szociálpolitikának azt a részét, amely a munkaügy elrendezését szolgálja és amely mint ilyen, a mai kor szociálpolitikájának talán Legfontosabb része. A munka 1. kötete az ebben az értelemben vett nemzetközi szociálpolitika, helyesen tehát a nemzetközi munkaügyi szociálpolitika szervezetét. II. kötete a nemzetközi szociálpolitikai, helyesen: nemzetközi munkaügyi szociálpolitikai jogalkotásokat tárgyalja, mégpedig az I. kötet első részében ismertetve a nemzetközi szociálpolitika lényegét és történeti fejlődését, második részéhen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmányát, harmadik részében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jogalkotásainak jellegét, hatáskörét és kapcsolatát a Nemzetek Szövetségével, a II. kötet első részében pedig a Nemzetközi Munkaügyi konferenciákat, második részében az állami szociálpolaitikai jogalkotást és igazgatást, amely részekhez járul függelékként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciái által elfogadott egyezménytervezetek és javaslatok szövege, bezárólag az 1932. évi (tizenhatodik) konferenciáig Annak dacára, hogy Szerző a munka élére a nemzetközi szociálpolitika lényegére és történeti fejlődésére vonatkozó fejezeteket helyezte, amely fejezetek körében a szociálpolitika fogalmára, a gyakorlati szociálpolitika lel adatkörére és fontosságára, a szociálpolitika eszközeire stb. vonatkozó fejtegetések foglalnak helyet, mégis kétségtelen, hogv a munka lényegében jogtudományi, mert törvénnyel berendezett intézményeket és szervezeteket és az ezek működése során létesített jogszabályokat tárgyal és ismertet. Khlben a tárgyalásban Szerző a történeti ismertetés módszerét követi, amennyiben az intézmények és jogszabályok történeti kialakulásán keresztül igyekezik ezeket felfogni és megértetni. Ezen az úton, a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel elkíséri a Szerző olvasóját egy-egy eszme megszületésének szinte első percétől kezdve fejlődésének egész vonalán, szemünk előtt peregnek le a munkaügy nemzetközi rendezésére és irányítására törekvő különböző konferenciák és kongresszusok, amíg végül a világháború vértengeréből kiemelkedik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánya, mint az emberségnek és társadalmi igazságosságnak nemzetközi alapra, a nemzetek szolidaritására emelt épülete. Ez az épület a hatalmi érdekek, kifosztások, megcsonkítások, letiprások győzelmi mámorát hirdető és erkölcsi jogosultság hiányában ingatag alapokon nyugvó békeparancsok között emelkedik a magasba. A Nv.nzetközi Munkaügyi Szervezetnek talán egyedüli árnyoldala — amiként a Nemzetek Szövetsége alapokmányának is ez a legfőbb születési szépséghibája, — hogy az említett egyéb, nem az emberiség magas eszmén veit. hanem a győző államok féktelen haszonlesését megvalósító rendszabályok között foglalnak helyet. Óriási feladat volt, ebben a légkörben megteremteni azt i közös színteret, amelyen győzők, legyőzöttek és semlegesek a lelkek mélyén szükségesnek érzett és vágyott új gazdasági és társadalmi rend megalkotása végett egyesülhettek. Aki felfogja a munkaügy jelentőségét és rendezésének mélyreható vonatkozásait, érdekfeszítő olvasmányként is lapozhatja Szerző munkáját, olvashatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezel megalkotásánál felszínre került elvi vitákat, végül annak az álláspontnak érvényesülését, amely a munkaviszonyok rendezéséi nem utalta a békekonferencia és esetleg jövőben