Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - A bírói gyakorlat változásának s a döntvénynek a "visszaható ereje"

392 Dr. SICHERMANN FRIGYES natkozó jogszabály megváltozott. így pl. az lehet a helyzet, hogy az általános jogi meggyőződés s az élet tényleges gyakorlata az utóbbi időben megváltozott és így egy új szokásjogi szabály van keletkezőben, vagy keletkezett, melynek a bíróság most az irányváltozással kifejezést ad. Lehet továbbá, hogy a bíró abból az értelmezési elvből indul ki, miszerint a törvény lehetséges értelmezései közül a mindenkori viszonyokhoz képest a közérdeknek, méltányosságnak s az élet felfogásának legmegfelelőbb szabály képezi a törvény helyes értelmét, a jogszabályt s így a viszonyoknak, a közérdek szempontjából releváns életkörülményeknek, az élet felfogásának a megváltozásával a törvényszöveg változatlansága mellett is megváltozik annak mindenkori helyes értelme, a jogszabály. Lehet továbbá, hogy a jogszabálynak nevezett tétel csak valamely általános normából bizonyos forgalmi szokásra tekintettel levezetett szabályt képez s így a forgalmi szokások változása kapcsán változik az arra utaló jogszabálynak az érdemleges tartalma. (Így pl. a 313. sz. E. H. az eddigi gyakorlattól eltérve, a váltóbirtokos utólagos telepítési jogát azon indokból koncedálta, hogy „a Kúria újabban arról győződött meg", hogy a forgalmi életben kifejlődött szokás szerint a telep-kitöltés a „váltó rendes tartalmához tartozik".) Látható tehát, hogy. abból, miszerint a bíró ina más szokásjogi szabályt állít fennállónak, mint azelőtt, vagy abból, miszerint a bíró ma más értelmet tulajdonít a törvénynek, mint azelőtt, vagy abból, hogy az általános jogi normákból ma más tartalmú szabályt vezet le, még korántsem folyik az a korollárium, hogy a korábbi gyakorlat által alkalmazott szabálytól a jogszabályi minősítést a múltra vonatkozólag is meg kell tagadnia. S a jog általános elveibői épp az következik, hogy amikor a bíró azért tér el a korábbi gyakorlattól, mert megállapítása szerint megváltozott a jogszabály (a törvényhozás beavatkozása nélkül is), úgy az immár megállapított új jogszabálynak a múltra vonatkozólag rendszerint nem szabad visszaható erőt tulajdonítani. (2.) Kétségkívül gyakoribbak azonban azok az esetek, amikor a bíróság az irányváltoztatást nem azon a címen eszközli, hogy a korábbi jogszabály megváltozott, hanem abból a felfogásból kiindulva, hogy jogszabályváltozás nincsen s az általa most jogszabálynak minősített szabály már az eltérő gyakorlat idejében is fennállott. Ámde ezek az esetek túlnyomórészt a bizonytalan jogszabályok közti eltérő választásnak a kategóriájába tartoznak. Az ilyen esetek beható analízise azt mutatja s rendszerint az irány változtató bíróság is úgy látja, (ha nyíltan nem is mondja meg), miszerint a szóbanforgó kérdésben bizonytalan volt a jogszabály azelőtt is. jelenleg is; a vonatkozó kútfők alapján ellentétes bizonytalan jogszabályok állapíthatók meg; s az irányváltoztatás