Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Alapos - "alaptalan" - "nyilván alaptalan"

356 1)R. KARTAL IGNÁC telenül sem másnap délelőtt, sem később meg nem fizeti, — sőt anyira megy a becstelenségben, hogy főbe sem lövi magát. — A báró erre keresetet indít a gróf ellen a kártyaadósság megfizetése iránt. A gróf azzal védekezik, hogy a kereseti követelés erkölcstelen. C) A lapszerkesztő keresetet indít az ügyvéd ellen kölcsönösszeg megfizetése iránt. Alperes elutasítást kér. Nem teszi vitássá, hogy a kereseti öszegnek megfelelő összeggel a felperesnek adósa, de azzal védekezik, hogy az adósság jogcíme nem kölcsön, hanem kártyajáték. Erkölcsi kötelességének tekinti, hogy adósságát, mihelyt csak teheti, megfizesse, — jelenleg azonban nincs pénze, miért is a keresettel szemben védekezni kénytelen. Védekezésének lényege, — mondotta, — nem az, hogy a kereseti jogcím erkölcstelen, hanem csak az, hogy az állandó bírói gyakorlat értelmében ily keresetet el kell utasítani. Nem kéri felperesnek költségben marasztalását. A budapesti központi kir. járásbíróság a C) alatti esetben ténykép megállapította, hogy a kereseti követelés kártyajátékból ered, — de alperest mégis kötelezte a kereseti összeg megfizetésére. Az indokolás eszmemenete az volt: hogy az állandó bírói gyakorlat értelmében nincs jogelvi akadálya annak, hogy a bíró eltérjen az állandó bírói gyakorlattól, hogy továbbá az ítéletnek egyik főkelléke, hogy ne álljon ellentétben a józan életfelfogással és élettapasztalattal, és ne távolodjék el tudatosan az eleven élettől; hogy az erkölcsösség avagy erkölcstelenség fennforgásának elbírálásánál azt is kell a bírónak vizsgálnia, hogv azokban a körökben, amelyekről szó van, mit tekintenek erkölcsösnek, mit erkölcstelennek; hogy abban a társadalmi osztályban, amelyhez a jelen perbeli peres felek tartoznak, a kártyaadóssággal kapcsolatban az uralkodó nézet az, hogy nem a megfizetés követelése, hanem a megfizetés megtagadása erkölcstelen; hogy aki hitelbe kártyázik és veszt, — és azután az ál landó bírói gyakorlatra hivatkozva megtagadja a fizetést, az semmivel sem különb gentleman, mint a hamiskártyás: kockázat nélkül akar nyerni; hogv az ilyen embert a józan közvélemény erkölcsi halálra ítéli; hogy tehát a bíróság elutasító ítélete azt jelentené, hogy a bíróság a tisztességes felperestől megtagadja, a tisztességtelen alperesnek pedig megadja a jogvédelmet; hogv mindezek folytán elérkezett az ideje a kártvaadósság körüli bírói gvakorlat revíziójának. (Bp. Közp. kir. Járásbíróság P. IX. 34739/1924.) Az ítélet széles körökben helyeslő érdeklődést keltett.