Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [8. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 347 zenét úgy kell tekinteni, mint a zenésszínmüveknél a zenét a szöveghez viszonyítva. A hangosfilm a mű tárgyát tevő cselekményekre és eseményekre vonatkozó képek és hangok (beszéd) egyesítésével új mű jön létre, melyre a mozgófényképészeti műre vonatkozó külön szerzői jogok nyernek alkalmazást. Ezzel szemben a zene a tulaj donképeni mozgófényképészeti műtől rendszerint elkülöníthető rész, amelyre a zeneművekre vonatkozó szabályok irányadók, s amelyre az 1. §. 3. bekezdésében foglalt szabály alkalmazandó, hacsak a körülmények nem indokolják, hogy az eset az 1. §. pontja alá vonassék. A most előadottaknak jogi következménye, hogy míg magának a mozgófényképészeti műnek nyilvános előadási jogát a filmgyártótól vagy ennek jogán a filmkölcsönzőtől kell megszerezni, addig a kísérő zene nyilvános előadási jogának megszerzéséhez a zene szerzőjének vagy annak hozzájárulása szükséges, aki a szerző jogán a zenemű nyilvános előadási jogával rendelkezik. Szerzői jogi szempontból a beszélő, valamint a zenés filmdráma más tekintet alá esik, mint a színmű és zenésszínmű, mert a 'beszélő és zenés filmdráma mint mozgófényképészeti mű lényege abban rejlik, hogy a mű a filmszalag lepergetésével a vetitő felületen válik számunkra érzékelhetővé a maga mozgalmasságával, térbeli és időbeli változatosságával és dimenzióival, emberi cselekményeknek és térbeli jelenségeknek egész különleges hatást keltő beállításában, elrendezésében. Színművet, zenésszínművet lehet elolvasni, a zenei részeket hangjegyekből hangszereken lejátszani, színművet és zenésszínművet lehet színpadon előadni, — míg a beszélő vagy zenés filmdráma csak úgy válik a közönség számára hozzáférhetővé, ha a szalagot a filmgép a mozgóképszínházban lejátsza. A filmdrámák nyilvános előadása tehát csak gépi úton válik lehetővé. Amíg a színmű vagy zenésszínmű egy vagy két és igen ritkán három szerző tevékenységének eredménye s a színrehozatal is aránylag csekély költséggel jár, addig a filmdráma létrehozásában számosan vesznek részt szellemi munkájukkal, akiknek közreműködő tevékenységét valamely tőkeerős vállakózás irányítja és foglalja össze avégbcíT, hogy a mű sikere mennél nagyobb legyen. A szerzői jogok alanya a mozgőfényképészeti műnél. Kérdés, hogy a filmdrámára s általában a mozgófényképészeti műre vonatkozó szerzői jogok a vállalat tulajdonosát illetik-e. avagy pedig azokat, akik szellemi munkájukkal a mű létrehozásán-közreműködtek, aminők a filmszövegkönyv (szcenárium) írója, a dramaturg, továbbá a rendező (regisseur), aki a szövegkönyvben megírt cselekménveket és eseményeket az ő egyéni elgondolása szerint hatástkeltő moz-