Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

330 DR. ALMÁSI ANTAL erre is dologi hatással csupán abfban az esetben, ha az az ingatlan elidegenítésével egyidejűleg jut a telekkönyvbe. Az örökbért és örökhaszonbért csak a 32. EH. ismerte el, éspedig csak abban az esetben, ha a jogot naptárszerűleg meghatározott időre alapították. Itt kell említenünk a katolikus egyháznak ama kiváltságát, amelyet bírói gyakorlatunk a 63. TÜH-tól némileg eltérőleg fennállónak nyilvánít , és amely szerint valamely római vagy görög katolikus plébánia nevére telekkönyvezett ingatlan ettől végrehajtási úton se vonható el. (81. TÜH.) A 43. JEH. a rendelkező hatalom határait nagy mértékben tágította, midőn felismerte, hogy valamely követelés behajtásának az átruházása anélkül is lehetséges, hogy az illető követelés is átruháztassék. 5. A megengedett jogtárgyak területét világították meg azok az elvi határozatok, amelyek kiemelik, hogy a jóerkölcsökbe ütköző cél elérésére vagy eltakarására irányuló jogügylet 'bírói oltalomban nem részesülhet. (457. EH.) De a gyakorlat e jogelv merev alkalmazását a kétoldalú erkölcstelenség esetében megtagadta. A tényállás összes körülményeinek a mérlegelése alapján dönti el ilyenkor azt, vájjon az erkölcsellenesen adott és kapott szolgáltatás vagy teljesítés visszaadása helyt foghat-e vagy sem? Ezt annál is inkább kell kiemelnünk, mert a német BGB. 817. §-tól való ez a tudatos eltérés oly légkörben keletkezett, amelv, mégpedig jogi alapelvek feláldozása árán is, hivatalból állítja vissza az előző állapotot, tehát abban az esetben is, ha az erkölcstelen jogügylet e hatását a felek sem a keresetben, sem a kifogásaikban fel nem hozták. (458. EH.) 6. Végsőleg csupán a bírói gyakorlatra vezetendő vissza a német PTK 823. §-tól eltérő sokkal általánosabb, tisztán magánjogi és a személyiségi jog megsértését is élesen hangsúlyozó az a felfogás, amely a magyar magánjogban a tiltott cselekményről uralkodik. Ennek gyakorlati következménye az, hogy a bíróság a tilos cselekmény tényállását az arra fektetett magánjogi perben teljesen függetlenül állapítja meg, tehát arra vonatkozóan az előző bünper tényállásmegállapításához kötve nincs (49. JEH.), továbbá abban, hogy a személyiségi jogot sértő szándékos tilos cselekmény úgy a vagyoni, mint a nemvagyoni kár megtérítésére is jogosít. A bírói gyakorlat itt ugyan oly törvényes rendelkezésekre támaszkodik, amelyek a személyiségi jogot sértő tilos cselekményekre vonatkoznak. És e szabályokat külön törvények tartalmazzák. De a bírói gyakorlat e külön szabályokat, éspedig sajátságos módon eddigelé csupán közönséges határozatokban, amelyek azonban állandósultak, úgy fogja fel, hogy azok egy szokásjogi, általános és a személyiségi jog