Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

322 DR. ALMÁSI ANTAL fogva azok megváltoztatásáig minden bíróság, a m. kir. Kúria döntő tanácsa is, köteles őket alkalmazni. (Ét. 69. §.) 4. Kézenfekvő, hogy e határozatoknak a magyar szokásjogi rendszerben mily jelentőséggel kell bírniok. Vitatkozhatni afelől, magánjogi irodalmunk ezt az alkalmat nem is hagyta kiaknázatlanul, vájjon a törvény e szabályokkal a m. kir. Kúriának jogot adott-e arra, hogy a fennálló jogszabályokat megváltoztassa. A válasz attól függ, mikép fogjuk fel a törvényértelmezés problémáját. Ha a klasszikus felfogással egyezően abból indulunk ki, hogy a fennálló jog hézagmentes, — mellékesen ez szokásjogi rendszerben alig állhat meg, sőt nyilvánvaló fikció, akkor a m. kir. Kúria változtatási jogát meg kell tagadnunk. Ehhez még nem is szükséges, hogy Grosschmid talán kissé túl-éles álláspontját elfogadjuk. Grosschmid ugyanis' a bírótól egyenesen megtagadja azt a képességet, hogy valamely döntés összefüggését az általános jogelvekkel felismerhesse és különösen, hogy ezt az összefüggést meg is szövegezhesse. Grosschmid úgy véli, hogy a bírónak nincs elég képzelő ereje, hogy az csupán az egyes eset aprólékos, majdnem mikroszkopikus megvizsgálására van beállítva, hogy ő még a helyes döntését is gyakran érzelmi okokkal, gyakran pedig olyanokkal támogatja, amelyek általános jogtétel keretében ellentétekhez és helytelenségekhez vezetnek.6 Grosschmid ezt a gondolatirányt a bírói hivatás tipikus kísérő körülményének fogja fel. Azt oly súlyosan latba esőnek vélte, hogy a hivatalos döntvénygyüjtemény behozatalát ennélfogva tartotta igen aggályosnak és annak behozatala ellen ezért szólalt fel igen nagy nyomatékkal. A következőkből kell kiderülnie annak, hogy ezek az ellenérvek alaposaknak bizonyultak-e? Mindenesetre áll, hogy Grosschmid kétségeivel nem tudott keresztülhatolni. Mint már említettem, a hivatalos döntvénygyüjteményt azok dacára is behozták és az azóta lefolyt 20 év tapasztalata, úgy tetszik, ez intézmény helyességét és célszerűségét minden tekintetben igazolta. 5. Ha a klasszikus felfogástól eltérünk és Heck Fülöppel7 egyezően azt vitatjuk, hogy minden szövegezett jogrendszer is számos hézaggal bír és hogy ez a jelenség szokásjogban még sokkal nagyobb mértékben nyomul előtérbe, akkor a magyar bíró feladata nem csekély mértékben abban 5 Jogszabálytan 792—783 old. 6 702. old. 7 Gesetzesauslegung und Interessenjurisprudenz. Archív für civ Praxis 112. kötet.