Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

A H. T, 85. §. III. BEKEZDÉSE 5 ,Ha a felperes keresetétől eláll, az alperes pedig viszontkereset ét fenntartja, a felperes a H. T. 85. §-ának 3. bekezdése értelmében az alperes vétkesnek kimondása iránt kérelemmel élhet." (1927. évi április hó 5-én P. III. 4818—27— 1926. sz.) A keresetétől elállott felperes megszűnt felperes lenni, mert a Pp. 666. (186.) §-a értelmében a keresettől való elállás végzéssel megállapítandó. Bontásra irányuló keresete tehát csak a viszontkeresettél élt alperesnek lehet, mert ő kér a bírótól bontást. A volt felperes a H. T. 85. §. III. bekezdésében megszabott szűkebb jogkörre szorult. Ezt a szűkebb jogkört tagadta meg a fölperestől a kir. Kúria gyakorlata. Az anyagi jog érvényesülésének minden perjogi akadályt lebíró ereje mutatkozik annak a kimutatásában, hogy a H. T. 85. §. III. bekezdése értelmében ki értendő alperes alatt.11 II. A m. kir. Kúria a bontóperbeli peresfelek egyenlőségét a kérelmek tekintetében sem ismerte el hosszú időn át. A Pp. 670. §-ban kifejezésre jutott favor matrimonii — a házasság fenntartásának elve — egyáltalán nem követelte meg az ellenérdekű felek kérelmeinek korlátozását. Mindig az volt az elvi álláspontom, hogy a házasság felbontására megszabott törvényes határidők leteltével a peres felek érdemi előterjesztésének és perjogi szabatossággal előterjesztett kérelmeinek mesterkélt perjogi torlaszokat emelni nem bírói feladat.12 A bíró engedje meg, hogy a peresfelek — a perelőfeltételek fennforgása esetén, — minél hamarabb és minél szélesebb körben terjeszthessék elő tényállásaikat és kérelmeiket, de azután az ügy érdemében ítéljen a törvény célzatának megfelelő szigorúsággal és szociális megértéssel. Ma is ez az álláspontom. Gyakorlati esetekből arra lehet következtetést vonni, hogy a gyorsan elintézett elutasító bontóperekben a házasfelek hamarabb kibékülnek, mint az évek során elkeserített nagy költségbe vert és egymással szemben ellenségessé vált peresfelek.13 11 Ehhez a perjogi elvnek helyes alkalmazása melleit rövidebb idő alatt is eljuthatott vohna a m. .kir. iKúria. 12 A vonatkozó kérdés lehet igazságúgy-politikaii kérdés, vagy törvényhozói feladat, de ezt ebben a hatáskörben kell megoldani. 13 Nincs okom tartózkodni amaz álláspontom kifejezésre juttatásától, hogy a közvélemény túlzottan van hangolva a házasságok felbontása ellen, viszont a bontásperek megindítását kikényszerítő vadházasságokíkal szemben az egyházak is, a köztestületek is, az állam is és a közvélemény is közömbösen visel/kedndk. Az állam és az egyházak mindaddig, amíg alkalmazottjaik családi életében nem kívánják meg az erkölcsös élet fenntartását: a társadalmi züllést