Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [7. r.]

278 DR. ALFÖLDY DEZSŐ zése, s a 64. §-nak helyes értelmezése szerint az ábrázolt személy hozzájárulása is (1. a 64. §-nál). Abból, hogy a fényképezés útján készült arcképekre a 64. §. rendelkezése megfelelően alkalmazandó, következik,, hogy ezzel kapcsolatban alkalmazást kell nyernie a 64. §-ban meghatározott tilalom megszegése esetére a 65. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezésnek is. Ezt különben is kiemeli a kir. Kúria a P. I. 3618/1930. sz. alatt hozott ítéletében. Nyilvánvaló tehát, hogy a 71. §-ból csak tévedésből maradt ki a 65. §. 2. bekezdésére való hivatkozás. Azt a kérdést, hogy valamely arcképnek, mint fényképnek, valamely hírlapban való közlése esetében menynyiben szükséges az ábrázolt személy beleegyezése, a kir. Kúria a P. I. 3647/1828. sz. alatt kelt ítéletében álláspontját a következőkép fejtette ki: „Az élet felfogása szerint a közéletben szereplő személyekről feltehető, hogy nincs kifogásuk fényképüknek a lapokban való közlése ellen és pedig nemcsak akkor, ha a fényképük közlését kísérő cikk róluk kedvezően nyilatkozik, hanem akkor sem, ha a vonatkozó cikk közéleti működésüket tárgyilagos bírálat alá veszi. Kizártnak kell azonban az ábrázolt személy hozzájárulását tekinteni, ha arcképe oly beállítást tartalmazó cikk keretében tétetik közzé,, amely az ábrázolt személyre nyilván bántó és lekicsinylő, amikor is a Szjt. 64., 65. és 71. §-ai szerint meghatározott és a 18 §. értelmében büntetendő vétség forog fenn." A kir. Kúria tehát számol a lapvállalatoknak azzal az újal.ban mind általánosabbá vált törekvésével, amely szerint fényképek közlésével kívánják a lapjuk iránt a közönség érdeklődését mennél jobban biztosítani. Eszerint közéletben szerepet vivő személy arcképét a beleegyezésének kieszközlése nélkül is lehet közölni, feltéve, hogy a közlés nem valamely bántó, lekicsinylő cikk kíséretében történik. A kir. Kúria az eldöntésre várt esetre való tekintettel csak a napilapokban való közlésről szól ugyan, de kétségkívül ugyanez áll az ily személyek arcképének más úton, pl. kirakatban való közszemlére tétele vagy optikai (mechanikai) készülékkel való bemutatása vagy képrádió útján való közlése esetében is. Amikor a kir. Kúria a döntése alapjául szolgáló tényállásra való tekintettel a közélet egyéniségeire vonatkozóan mondja ki, hogy azok arcképe bizonyos megszorítással beleegyezésük nélkül is közölhető, ezzel korántsem kívánta kifejezésre juttatni azt, hogy a beleegyezés nélkül való köz-