Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [7. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 275 Icell érteni, amelyeknél a vegyi úton előállított képes ábrázolatot a fényhatás közvetíti.1 A védelem szempontjából az ily tulajdonképeni fényképészeti művekkel egy tekintet alá esnek a fényképezéshez hasonló eljárással, nevezetesen fotomechanikai eljárással előállított művek (1. 7. §-t). A szerzőnek védelemre érdemes szellemi munkája fényképészeti műveknél az ábrázolt tárgyak vagy személyek kiválasztásában, valamint az eredmény létrehozásában van. Ez természetesen még nem művészet. A fényképészeti mű — szemben a képzőművészeti alkotással — nem valami sajátos egyéni kifejezése, kidolgozása annak, amit a szerző a külvilágban szemlél vagy bensőleg átélt, hanem csupán a külvilág egy részletének vagy eseményének képes ábrázolatban technikai művelet túján való megrögzítése, bármily ügyesen és művésziesen történjék is az. Védelem alatt álló fényképészeti mű maga az eredeti felvétel, nem pedig másfajta műveknek (pl. írói műveknek, térképeknek, tervrajzoknak, stb.) fényképmásolatai (min. ind.). Az eredeti felvétel szerzőjének — ugyanúgy, mint a képzőművészeti alkotás szerzőjének — kizárólagos joga van a fényképészeti mű többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez és mechanikai vagy optikai készülék segélyével üzletszerű bemutatásához, amely utóbbinak éppen a fényképészeti műveknél van leginkább gyakorlati jelentősége. A mechanikai vagy optikai készülék segélyével való üzletszerű bemutatás tekintetében utalunk a 60. §-hoz fűzött magyarázatokra. A fényképészeti mű szerzője az, aki azt megalkotta.2 Fényképészeti műnek fényképészeti úton való utánképzése, ha más fényképészeti eljárás útján történik, a 6. §. 10. p. alá eső felhasználás, átdolgozás, ugyancsak ilyennek kell tekinteni azt az esetet is, amikor az utánképzés képzőművészeti alkotásban valósul meg (1. 6. §. 10. p.-t, 8. §-t és 60. §-o. Mivel a berni egyezmény a 3. cikkében említett fényképészeti művek és a fényképezéshez hasonló eljárásokkal előállított műnek védelmét a 4. cikk 2. bekezdése értelmé1 Dr Kenedi Géza: „A magyar szerzői jog" 181. 1. 2 Az osztrák törvény 12. §-a szerint iparszerüleg előállított fényképészeti mű szerzőjének az ipari vállalat tulajdonosát kell tekinteni. Vagyis már eredetileg a vállalatot illeti a törvénynél fogva a szerzői jog. Nálunk legfeljebb arról lehetne szó, hogy a szolgálati szerződés folyományakép a fényképészeti műre vonatkozó szerzői jog az alkalmazottról a munkaadó vállalatra száll át (1. 3. §-nál ,,a Szerzői jog átszállása szolgálati vagy más hasonló viszony esetében".)