Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 203 dra szerkesztettek, ha az ismert forrást és a művön esetiét legjelölt szerzőit világosan megneveznék; e megnevezés elmu osztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkal mázni; 4. már megjelent, vagy maradandókig nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülékek segélyével bemutatása tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében, az előadás tárgyának szemléltetése céljából. Ez a szakasz a művészet szabad fejlődése és a köz érdekében tesz kivételeket a 60. §.-ban foglalt általános szabály alól. Az 1. ponthoz. Az 1. pont — általában egyezően az 5. §. 2. bekezdésben foglalt rendelkezéssel — kimondja, hogy meg van engedve egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amely nem üzletszerű használat célját szolgálja. Egyes másolatok alatt egy vagy néhány példány értendő (1. 5. § 2. bek.-ét). A 62. §. 1. pontja azonban tö'bb irányban eltér az 5. if.-ban foglalt, az írói és zenei művekre vonatkozó rendelkezéstől. A 62. §. 1. pontja külön kiemeli, hogy a másolat előállításának nem szabad terjeszetés céljából történnie. Ily célzat fenforgására az eset körülményeiből lehet következtetni. Tilos továbbá a készült másolatot nyilvánosan kiállítani éspedig akkor is tilos, ha az nem üzletszerűen, pl. belépődíj nélkül történik. Nincs végül megengedve a másolatokon az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét, vagy nevének kezdőbetűit használni, nehogv a közönség a másolatot az eredetivel összetéveszthesse. E tilalom megszegése esetében a másolat előállítása jogosulatlanná válik és bitorlásnak minősül. Tiltja továbbá a törvény éDÍtészeti műveknek utánépítését, még ha az ingyenes is és ha nem is szolgál üzleti célt. Utánépítés az oly építés is, amely fel nem épített mű terveinek felhasználásával történt (min. ind.). A 2. ponthoz. A törvény számolva azzal a közfelfogással, mely az utcákon, tereken felállított képzőművészeti alkotásokat közkincseknek tekinti s egyben a városok látképének mennél szélesebb körben való terjesztése céljából is, megengedi az utcákon, köztereken s közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandólag felállított műveknek, minők a szobrok és épületek, többszörösítését, de csak képes ábrázolásban (rajz, festés, metszés, kőnyomás, fényképezés). Nincs tehát megengedve a szobrok, épületek plasztikai módon való utánkénzése. Csak a szabadban felállított művekre szorítkozik e rendelkezés, tehát nyilvános épületek belsejében levő művek,