Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]
200 DR. ALFÖLDY DEZSŐ tesz különbséget az sem, hogy a mü csupán esztétikai célok szolgálatában áll-e, vagy egyúttal használati tárgy is, mely gyakorlati célt szolgál, azaz iparművészeti alkotás (min. ind.). A 66. §. ezt világosan kifejezésre is juttatja. Közömbös a védelem szempontjából az is, hogy a képzőművész alkotása már a szerző részéről szem előtt tartott végleges alakjában, vagy még csak a közbenső alkotási) stádiumok valamelyikében (terv, vázlat, agyagminta stb.) van meg (min. ind.). A képző- és iparművészeti alkotásokkal a szerzői jogi védelem szempontjából egy tekintet alá esnek a 67. §. szerint az abban említett tervek, rajzok, ábrák, amelyek rendeltetésüknél fogva képzőművészeti alkotásoknak tekinthetők. A képzőművészeti alkotás is csak akkor tarthat számot védelemre, ha megalkotójának egyéni, sajátos szellemi terméke. Itt sem játszik szerepet az, hogy egyébként menynyiben van művészi értéke (Kúria P. I. 2032/1930. sz.) Védelemben természetesen a képző- és iparművészeti alkotásoknak művészi elemei részesülnek, s így nem terjed ki a védelem művészietlen, sablonos alkotásokra. Ez áll az építészeti művekre is, s a védelem szempontjából közömbös az, hogy az építmény művészi célokat, vagy tisztán gyakorlati célt szolgál-e. Az építészeti mű fogalma nem szorítkozik tisztán az építményekre, mint ingatlanok alkotó részeire, hanem ide eshetnek a földfelülcttel össze nem függő építőművészeti termékek is, pl. vasúti díszkocsi, úszóalkotmány, légi jármű, ünnepi sátor, stb. (min. ind.). A törvény szerint a képzőművészeti alkotások többszörösítésére, közzétételére s forgalomba helyezésére a védelmi időn belül a szerzőnek van kizárólagos joga. A törvény többszörösítésnek tekinti az ufánképzést, építészeti műveknél az utánépítést is. A többszörösítés mellett azért említi az utánképzést is, mert míg a többszörösítés alatt inkább azt az esetet értjük, amikor az előállított példányok változatlanul ugyanolyan módon, ugyanoly kivitelben testesítik meg az eredeti művet, addig az utánképzésnél az utánzat esetleg már más technikai eljárással adja vissza a művet, pl. a szoborról készült gipszöntvény, a festményről készült nyomtatvány, s általában a képzőművészeti alkotásról készített fénykép. Az utánképzés lehet olyan is, amely már beleesik a 6. §. 10. p.-ban említett felhasználás, alkalmazás, átdolgozás stb. körébe, amikor t. i. az utánképző saját újat teremtő tevékenységével járul hozzá az eredeti alkotáshoz, így pl. más által készített terv. vagy vázlat kidolgozása esetében, vagy ha az utánképzés más művészi eljárással, más kifejezési móddal adja vissza az eredeti mű-