Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magánjogi u.n. jogbiztonságról

A MAGÁNJOGI U. N. JOGBIZTONSÁGRÓL 157 léméi. Kényszerképzet erejével mindig eszembe jut ez a bíró, valahányszor a papirosigazság küzd az eleven igazsággal, és tépelődöm magamban, melyik mellé szegődjem? Megtörténik ez például minden oly esetben, amikor németül egy szót sem tudó székesfővárosi ideiglenes altisztnek, mint alperesnek könyvek vételára iránti perével kell foglalkoznom. Az ideiglenes szfőv. altiszt ugyanis abban a hiszemben, hogy véglegesítési folyamodványt írt alá, aláírt egy megrendelőlevelet, amellyel megrendeli visszavonhatatlanul a „Philosophie und Aesthetik des Cinquecento in Wort und Bild" című gyűjteményes díszművet. A felperes most ennek árát követeli, erőteljesen hangsúlyozva azt a jogibiztonsági axiómát, hogy „hast Du geschrieben unter stb." De nemcsak ily romantikus helyzetben kell megküzdenie az igazságnak a jogbiztonsággal, hanem a legmindennapibb, a legszürkébb, legkitaposottabb esetekben is. Ilyen például a váltó kiadása iránti per. — Nem vitás tényállása e pernek rendesen az, hogy a felperes által aláírt, néha egyébként kitöltetlen, néha kitöltött fedezeti váltó alperesnél elkallódott. A petitum ennek folytán (?) mindig az, hogy a bíróság kötelezze az alperest a váltó kiadására, vagy ellenértékének (névértékének, kitöltetlenség esetén maximális ügyleti értékének) bírói letétbe helyezésére. Ugy-e ez egyszerű és tipikus eset? Diadala a 100%-os jogbiztonságnak. Ki merne kételkedni abban, hogy a felperes keresete alapos, és hogy a kereseti kérelmének helyt kell adni!? — Hosszú évtizedek óta, a mióta csak váltóforgalom van, az ilyen keresetek beadatnak, és az ily kereseti kérelmeknek helyt adatik. Pedig ha lerázzuk magunkról a jogbiztonsághoz címzett jelszónyügöt, és csak egy iei-picikét gondolkozunk a helyzeten, akkor rájövünk arra, hogy kétségbeejtő nehézségek előtt állunk. — Hogyan adhassa ki alperes a váltót, mikor az nincsen meg? Mi a célja és rendeletetése a bírói letétbe kerülő pénznek? Mely esetben kapja azt meg a felperes? (Felületes szemlélet szerint akkor, amikor az elveszett váltó alapján valaki beperli őt. A lehetetlenséggel határos azonban annak megállapítása, hogy „az elveszett váltó" alapján történt-e a perlés. Különösen nehéz ezt megállapítani akkor, ha a váltó nem volt kitöltve. Teljesen ellenőrizhetetlen, hogy nincs-e jelen a váltó perlése körül csalás és ámítás: a váltókiadási pernek pernyertes felperese az elveszett váltó hasonmását odaadja a cimborájának, az perli őt, megkapják a letétben lévő zsákmányt és megosztoznak rajta.) Mely esetben kapja vissza a letéti összeget a váltókiadási per alperese? Az elveszett váltó elévülése után? Miért? Hisz az elévülés hivatalból figyelembe nem veendő. Meg aztán: a legtöbb ilyen elveszett váltó soha nem évülhet el, mert lejáratra nézve kitöltetlen. — És ha sem felperesnek, sem alperesnek nem lehet kiadni