Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [5. r.]

A MAGYAR SZKRZŐI .lOG 151 széket a vendégek fogadták-e fel, ők huzatták-e a dalokat. Az említett ítéletekben kimondta továbbá a kir. Kúria, hogy a vendéglős felelőssége szempontjából közömbös az, hogy jelen volt-e a vendéglős, mikor vendéglőjében a cigányzenekar tilalomba ütköző zenedarabokat játszott. A P. 4582/1927. szám alatt hozott ítélet még azt is tartalmazza, hogy ha a vendéglős vendéglői iparának előnyösebb kihasználása végett eltűri, hogy a nagyközönség számára nyitva álló vendéglőjében elhelyezett zongorán a jelenlevő közönség előtt a vendégek valamelyike zenedarabokat játszék, akkor a vendéglős az ekkép eljátszott zeneművek tekintetében olyanak tekintendő, mint aki ezeket a zeneműveket nyilvánosan előadatta. A kir. KúriaP. I. 1507/1933. szám alatt kelt Ítélete szerint a kocsmáros terhére gondatlanság állapítható meg már azon az alapon is, hogy a közönség részére nyitva álló üzletét elmulasztotta oly személyre bízni, aki az ő távollétében őrködik azon is, hogy a kocsmájában védett zenedarabokat jogosulatanul ne adjanak elő. A kir. Kúria P. I. 307/1933. sz. alatt hozott határozatában kimondta, hogy a 18. számú jogegységi döntvény helyes értelme szerint a jogosulatlan előadás eszközlőj ének kell tekinteni azt is, aki a helyiségben a kávéházi vagy vendéglői üzemet ténylegesen sajátjaként gyakorolja, nemkülönben azt is, akit a kávéház vagy vendéglő tulajdonosa a kávéházi illetve vendéglői üzlet állandó vezetésével megbíz. A kir. Kúria P. I. 3646/1934. szám alatt kelt határozata szerint pedig az üzem állandó vezetésével meg nem bízott alkalmazott is felelős a bitorlásért a saját személyében, ha a zenekar felfogadása iránt önállóan intézkedett, — ha ellenben a zenekar felfogadása a munkaadójának rendelkezésére vezethető vissza s ő mint alkalmazott a rendelkezést csak végrehajtotta, ez esetben a bitorlásért ő felelősséggel nem tartozik (1. 19. l§-nál). A kir. Kúria P. I. 3935/1928. szám alatt hozott ítéletében kiemelte, hogy a Szövetkezet tagjai közé tartozó zeneszerzőnek az alapszabályok 10. §-ának második és harmadik bekezdése alá nem eső összes zeneműveire vonatkozó nyilvános előadási jog már a belépés tényénél fogva a szövetkezetre száll, tekintet nélkül arra, hogy a szerző a zeneművét a Szövetkezetnek bejelentette-e vagy sem. A kir. Kúria ezzel az állásfoglalással a lehetőségig el akarta kerülni azt, hogy azok, akik a Szövetkezettől meghatározott összegű jogdíj megfizetése ellenében jogot szereznek védett zeneművek előadására, az előadásból kifolyóan felelősségre vonassanak. Színmüvek és zenés színmüvek nyilvános előadási jogával maga a szerző, de legtöbb esetben a kiadó (színpadi ki-