Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az új transferrendelet és az emissziós jelzálogkölcsönök

AZ ÚJ TRANSFERRENDELET 131 törvényhely ezzel a rendelkezéssel tehát szándékosan és tudatosan kiváltságos jogot biztosít a kibocsájtó intézetek számára a kötelmi jog terén. E privilégiumnak újabb kiváltságos jog felel meg a dologi jog terén: nevezetesen az előbbi kiváltság alapján • épségben tartott követelés biztosítására rendelt jelzálogjog szintén fennmarad és tulajdonosi jelzálogjogot képez, mert a kiváltság megadásának célja (1. képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. 187."). évi országgyűlés, képviselőházi irományok 298 sz.; VIII. kötet 36. oldal és 189<>—1901. évi országgyűlés képviselőházi irományok IX. kötet) épen az volt. hogy a kibocsájtó intézet, amely a jelzálogjogával terhelt ingatlant bírói árverésen megvette, e vétel dacára ne legyen kénytelen a kibocsájtott értékpapírokat a forgalomból visszavonni, a záloglevél, illetve jelzálogkötvény kibocsátásának és forgalomban tarfásának alapjául szolgáló követelésnek pedig jelzálogilag biztosítottnak kell lennie. Ezzel, Sichermann Bernát szavai szerint ..talán nem is tudatosan", — már 1876. évben bevitetett jelzálogjogunk rendszerébe a tulajdonosi jelzálogjog intézményének egy neme. A kii*. Curia, eddig nyilvánosságra került három végzésében (Pk. V. 167/1934., Pk. V. 1335/1934., Pk. V. 5321/1933.) a 16301/1933. M. E. sz. rendelet idézett rendelkezéseit mereven alkalmazza azokra a most tárgyalt esetekre is. amidőn az emissziós kölcsön bírói árverés dacára fennmarad, — amennyiben <> végzéseiből kitünőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kibocsájtó intézet ..a javára sorozott összegnek csak ama része felett rendelkezhetik szabadon, amely neki a 16.301/1933. M. E. sz. rendelet 1. §-a szerint kifizetendő". ennélfogva csak ezt a részt tarthatja fenn, akár az árverési vevő harmadik személlyel a Te. 83. §-ának 2. bekezdése éltelmében való megegvezés, akár a 1876:XXXVI. te, illetve az 1897:XXXIÍ. tc. idézeti §-ai alapján. Attól tartunk, hogy a kir. Curia fent említett végzéseinek meghozatalánál nem méltatta kellőképen figyelemre azt a szoros összefüggést, amely emissziós kölcsönöknél egyrészről a kölcsönkövetelés és annak fedezetéül szolgálé) jelzálogjog, másrészről pedig e kölcsönkövetelés alapján kibocsájtott záloglevél és kötvény között fennáll. Az emissziós kölcsön ugyanis nem csupán kölcsön s nem csak olyan hitelművelet, mint bármely más, jelzálogjogi fedezet mellett nyújtott kölcsön, amely a kölcsön összegének az adós számára való lefizetésével lebonyolítást nvert. s ezzel gazdasági célját elérte; az emissziós kölcsön emellett a kibocsájtandó záloglevelek és kötvények kibocsájtási alapja is. E kölcsönök viszonylatában tehát nem csupán a kölcsön adósa és hitelezője szerepel, nem csupán a kibocsájtó intézet áll szemben adósával, hanem — ha jogilag nem is, de gazdaságilag mindenesetre* a kibocsájtott záloglevélnek és kötvénynek tulajdonosa áll szemben a jelzálogos adóssal s kettejük között a kibocsájtó intézet csak mintegy közvetít, azt továbbítván hitelezőjéhez, a címlet-tulajdonoshoz, amit adósától, az ingatlan tulajdonosától megkapott A közhitei érdekében hozott szigorú szabályok biztosítják azt, hogy a kibocsájtó intézetek szerepüket híven és jól betöltsék, azaz hogy csak jelzálogilag biztosított követeléseik alapján bocsássanak ki ily értékpapírokat, ezek tulajdonosai érdekében a maguk számára minden biztosítékot megszerezzenek, s hogy csak oly összegben bocsássanak ki közhitelt élvező ily. értékpapírokat, amely összeg jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseik által teljesen fedezve van. A kibocsájtott értékpapír és a fedezetét képező kölcsönkövetelés, illetve az utóbbiak fedezetét alkotó jelzálogjogok eme szoros összefüggéséből következik, hogy minden változásnak, amely akár ezekben a kölcsönkövetélésekben, akár az ezek biztosítására szolgáló jelzálogjogokban történik, okszerűen ki kell hatnia az azok alapján kibocsátolt záloglevelekre és kötvényekre is. A kir Curia szóbanlévő (hintései nem csupán a kölcsön kiegyenlítésére készpénzben már rendelkezésre álló összegei osztják meg, miként azt a 16.301/1933. M. E. sz. rendelet szóbanlévő intézkedése leszi, hanem magát a kölcsönt hasítják kétfelé Áz első rész. amelv a dollárnak a sorrendi tár-