Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Módositó inditvány a birák áthelyezéséről és nyugdijazásáról szóló törvényjavaslathoz

A BÍRÁK ÁTHELYEZÉSÉBŐL 123 vizsgálja, — és ha alaposnak tartja az indítványt, akkor kitűzi a határnapot. Különben pedig mellőzi az eljárást. E szavak, „ha alaposnak tartja" túlerősen kidomborítják az előzetes állásfoglalást, — deprimálják, tehát gyöngítik a védelmet. d) A nyilvánosság teljes és feltétlen kizárása nem helyeselhető. A szorosan vett fegyelmi eljárásnál ez az áthelyezési és nyugdíjazási eljárás jóval enyhébb alaptermészetű, mégis amott a Javaslat 42. §-a szerint csak a közszolgálat érdekében, vagy a felek egyező kérelmére lehet kizárni. Ez a megnyugtató intézkedés itt is alkalmazandó lenne. Szem előtt tartva nagy Jogtudósunk ama tanítását, hoő y megnyugtatóbb az ítélet, ha az indokolás a rendelkező részt megelőzi, nem pedig követi, a fentiek kifejtése után hadd álljon itt módosító indítványom: A Javaslat 59. §-a helyébe a következő szöveg lép: „Áthelyezési eljárásnak csak a kir. törvényszéknél, vsí&'y kir. bíróságnál működő ítélőbíróval szemben van helye. „Itélőbírót csak bírói ítélet alapján lehet akarata ellenére más bírósághoz áthelyezni. Az e kérdésben való bíráskodásra a fegyelmi ügyekben eljáró bíróság (19. §., 28. §.) bir kizárólagos hatáskörrel. Ez a bíróság az áthelyezést csak oly tények alapján mondhatja ki, melyek az illető bíró személyében rejlenek és anélkül, hogy fegyelmi vétségnek volnának minősíthetők, — az ítélőbíróság me'ggyőződése szerint az áthelyezést közérdekből indokolttá teszik. .,Bármely felügyeleti hatóság (1891 .XVII. tc. 2—3. §.), meh ily tényekről tudomást szerez, köteles e tényeket és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat a közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságnak írásban bejelenteni. A kir. ítélőtábla elnöke a bejelentést a kir. ítélőtáblánál alkotott elnöki tanács (1891 .XVII. tc. 11. §-a) elé terjeszti. Az elnöki tanács csak az esetben terjeszti a jelentést az igazságügy miniszter, mint legfőbb felügyeleti hatóság elé, ha az áthelyezési eljárás megindítását a maga részéről indokoltnak tartja. „Ha az igazságügyminiszter a bírói eljárás igénybevételét indokoltnak találja, akkor az összes iratok áttétele mellett az érdekelt ítélőbíró alkalmazása szerint illetékes kir. törvényszék elnökét, mint felügyelet1 hatóságot, — kir. törvényszéki elnök tekintetében a kir. ítélőtábla elnökét — utasítja az áthelyezési indítványnak a fegyelmi bíróság elé írásban leendő előterjesztésére. .,Az eljárás eddigi szakában az eljáró bíró, ezentúli szakában pedig úgy ő, mint megbízott ügyvédje, az iratokba betekinthet, és azokról másolatot vehet. ,.Az indítvány két példányban adandó be, az addigi összes jelentéseknek és azok csatolmányainak egy eredeti és egy másolati példányával. Az indítványban kifejtendő, hogy a jelentésekben foglalt lények közül melyeken alapul az indítvány, és az indítványtevő ezekéi mivel látja bizonyítottnak, és miért tekinti ezek alapján a fenti 1. §. értelmében az áthelyezést indokoltnak. „A fegyelmi ügyekben eljáró bíróság elnöke az indítványnak TT-od és a mellékleteknek másolati példányát közli az érdekelt bíróval, aki arra a közléstől számított 15 nap alatt írásban, személyesen, vagy meghatalmazott Ügyvéd, vagy bíró útján előterjesztheti észrevételeit. „A lő nap elteltével a bíróság az ügyet zárt ülésben megvizsgálja és ha