Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Módositó inditvány a birák áthelyezéséről és nyugdijazásáról szóló törvényjavaslathoz

A BÍRÁK ÁTHELYEZÉSÉRŐL 121 akár a kir. törvényszék elnöke az ő indítványában köteles felsorolni azokat a tényeket, amelyekre jelentését, előterjesztését, javaslatát, rendeletét és indítványát alapíthatja. Nem pótolja a tények felisorolását az, hogy a jelentésnek „tüzetesen indokolt"-nak, a javaslatnak csak egyszerűen „imdokollt"-nak, az indítványnak ,,tüzetesen indokolt"-nak és „kellően fellszerelt"-nek kell lennie. (Feltűnő, hogy a középfokú hatóság előterjesztése mellett és a főfélügyeleti hatóság rendelete mellett nincs semmi jelző.) Ad c) (A feleknek ismevniök kell az egymás álláspontját, másként nem tudnak vitatkozni.) Ez a követelmény nincs teljesen megvalósítva. A Javaslat nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy az eljárás alá vont bíróval a terhére összegyűjtött teljes anyagot kell közölni, hanem csak az „indítvány", vagyis a végső indítvány köztlését rendeli el. Ámde az indítvány nem önálló mű, hanem komponense a közvetlen felügyeleti hatóság jelentésének, a középfokú f. ü. hatóság előterjesztésének, az elnöki tanács javaslatának, és a legfőbb f. ü. hatóság rendeletének. Ezek ismerete nélkül az érdekelt bíró nem tudja pontosan, hogy mi ellen kell védekeznie. Ráadásul csak a szorosan vett indítványt kell a bíróval közölni, — a felszerelés (mellékletek) kötelező kézbesítéséről a Javaslat hallgat. Ad. d. (Elhivatottság a döntéshez). Ez a követelmény azt jelenti, hogy az ítélet csak akkor létesül, ha annak, aki ítél, módjában van a vitás álláspontok bármelyikét a magáévá tenni. Ezzel szemben a Javaslat úgy van megszerkesztve, mintha az volna a kívánsága, hogy a bíróság ne ítéljen másként, mint úgy, hogy az áthelyezésre (ill. nyugdíjazásra) irányuló indítványnak helyt ad, és ne ítéljen sohasem úgy, hogy az indítványt elutasítja. E kívánság feltételezését a következő körülmény teszi indokolttá: A Javaslat foglalkozván azzal a kérdéssel, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után mi történjék, nem tud egyebet elképzelni, — mint (áthelyezési ügybein) ezt: — ,,a fegyelmi bíróság jogerős ítéletét közli az igazságügyminiszterrel, aki azt hat hónap alatt fogananatosítja." nyugdíjazási ügyben pedig ezt: „a bíróság ítélettel határoz, amelynek foganatosítása végett szükséges intézkedést nyomban a határozat jogerőre emelkedése után a főfélügyeleti jog gyakorlására hivatott minszter teszi meg." Foganatosítani fogalmilag csak az áthelyezést (nyugdíja-