Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. A. szám

2 Dr. OSVALD ISTVÁN magyar névnek ép a jubiláris esztendőben nagy megbecsülést vívott ki. A mi országos törvénytárunk az 1000 éves magyar jogalkotásnak folytatása és általában véve a nómai jog és a kánonjog alapján épült fel, amely viszont a vallás-erkölcsi, ethikai alapot sohasem téveszti szem elől A világháború nyomán és a társadalom elleni lázadások után világszerte társadalomellenes magatartás veszélyezteli a közrendet. Ez alól a hatás alól hazánk sem menekült és kapcsolatban a gazdasági nyomasztó viszonykkal, meg a munkaalkalmak hiányával, az erkölcsi alap a magyar társadalomiban is veszélyben van. Napról-napra rendkívüli büntetendő cselekmények mc1 ülnek fel, természetes te-hát, hogy a tárfiadalom megmentésére irányuló intézkedéseket keresünk. A mult év folyamán a családvédelem kérdése lépett előtérbe. A családvédelemmel a társadalom különböző részeiben foglalkoztak és különösen a házasság védelmét helyezték előtérbe. A családvédelemmel foglalkozott és pedig 1934. évi december hó 18-án az országgyűlés képviselőháza is, amikor a kiépselőház egyik tagja a család fokozott védelméről szóló indítványát, törvényjavaslatát megokolta. Az indokolás a családvédelem szükségét különböző szempontokiból világította meg és arra az igazságügyminiszter úr felelt, amikor hangsúlyozta, hogy a családvédelem kérdésével a kormánynak a legbehatóbban kell foglalkoznia és kell, hogy a családvédelem kérdésének jelentősége áthassa az egész magyar törvényhozást s hogy a maga részéről a családvédelem gondolatának a jogrendszerben és a közigazgatásban leendő fokozott érvényesítésére nagy súlyt helyez. Jelezte, hogy ily irányú munkálat előkészítés alatt áll. Az igázságügyminiszter úr hangsúlyozta azt is, hogv törvényeink és pedig úgy magánjogi törvényeink, a gyámügyi (1877:XX. te), házassági törvényünk, a végrehajtási törvény és novellái, a perrendtartás és a csődtörvény mind magukban foglalnak oly intézkedéseket, amelyek a család védelmét célozzák, de ezt a célt szolgálja a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvénynek, az 1913:XX1. tc.-nek 3. §-a is, nemkülönben az 1932:1X. tc. 1. g-á. Az igazságszolgáltatást különösen a házassági törvény — 1$94:XXXI. tc. — érinti, amelynek világosan az a célzata, hogy a házasságok lehetőleg fenntartandók és a házasságok könnyelmű felbontását meg kell akadályiozni. Messze vezetne, ha ezeket az intézkedéseket itt íbővebiben részletezném. De különösen kiemelem a ?\\ §. utolsó bekezdését, amely a bíró belátására bízza annak megállapítását, hogy a házassági viszony annyira fel van-e diáivá, hogy a felbontást kérőre nézve további életközösség elviselhetetlenné vált. Ez a mérlegelés csak az erkölcs, tisztessé"* és jóhiszeműség követelményeinek figyelembevételével történhetik. A törvényhozás arról is gondoskodott, különösen az 1930:XXXIV. tc. 54. s következő szakaszaiban, hogy a házassági perekben az eljárás fokozottabb alakszerűséggel történjék. A házassági törvény 122—126. §-aiiban foglalt büntető rendelkezéseken kívül a házasság jogintézményét a Btk. 172. §-ának második bekezdése ,°.t6.. 251—&5&. 255—2i57. §-a is különösen védi. Ezek a törvényszakaszok, amelyeket idéz'ternl nem menüik ki az eíjész anyagot, de jelezni kívántam, amit az igazsá*?ügyminisztí r úr az országgy/ülés képviselőházában hangsúlyozott, hogy törvényeinkben a védelem tárgyában sok rendelkezés van. A védelemre azonban nem elegendők a parancsok és a büntetések, a védelemnek sokkal messzebbmenő gyökerei kell, hogy legyenek. Ezek a gyökerek csak akkor életképesek, ha a Corpus Juris Hungaricival védett erkölcsi alap talajában rögződnek mfeg. Az általános criköksi felfogásnak kell megjavulnia, az erkölcsi felfogást kell megerősíteni a társadalomban, hogv annak alapján a család s a családon át a társadalom és annak rendje megerősödjék. A bírót az erkölcsök fönntartása és megerősítése körül nagy feladat terheli, mert azokban az esetekben, amelyek elbírálás végett eléje kerüllnek, rmóldja van, hogy az erkölcsöt juttassa érvényre a törvényes rendelkezés megfelelő alkalmazásával és ebben a tekintetben a magyar bíró a jubileumát ünneplő Conpus .Jurishan lefektetett elvek alapján áll és ilvkép védelmezi a társadalom rendjét.