Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

108 DR. ALFÖLDY DEZSŐ alatt, hanem akkor is, ha közismert írói (művészi) nevével jelent meg, feltéve, hogy neve a szokásos módon felismerhető helyen van megjelölve (lásd a 13. §-t). A nyilvános előadás tekintetében az 56. §. tartalmaz megfelelő rendelkezést. Amikor a törvény az álnév alatt vagy név megjelölése nélkül megjelent műveknél a művön megnevezett kiadót, illetőleg a művön megnevezett bizományost jogosítja fel a szerzői jogok érvényesítésére, ezzel lehetővé kívánja tenni, hogy a szerző a szerzői jogainak érvényesítése alkalmából továbbra is az ismeretlenség leple mögött maradhasson. Ezért elegendő, ha a művön megnevezett kiadó vagy bizományos kijelenti, hogy a név álnév, ellenben bizonyításra általában nem kötelezhető, mert a bizonyítás a szerző megnevezése nélkül rendszerint le sem folytathaló. Ha ily esetben a művön kiadó vagy bizományos nincs megnevezve, az általános jogelvek irányadók. Közelebbi megvilágításra szorul az a kérdés, kit ért a törvény a 29. §-ban kiadó és bizományos alatt. Ha a művön valamely természetes vagy jogi személy kiadóként van megjelölve, pl. X. Y. kiadása, kiadja X. Y., stlbi, akkor femforoghat az az eset, hogy a szerző és a kiadó között valóságos, a K. T. 515. §-a alá eső kiadói ügylet jött létre, vagyis a kiadó a szerzőtől tényleg megszerezte a mű többszörösítésének, közzétételének és forgalombahelyezésének kizárólagos jogát, amikor is ezek a jogok (kiadói jog) kizárólag a kiadót illetik. De előfordulhat — aminthogy a gyakorlatban gyakran elő is fordul — az az eset, hogy a művön megjelölt kiadó és a szerző között nem jött létre jogi értelemben vett kiadói ügylet, hanem a szerző fenntartva magának a kiadói jogot, akként állapodik meg a kiadóvállalattal, hogy utóbbi a művet a saját nevében adja ugyan ki, de a szerző számlájára. Ez esetben a szerző a kiadót csak megbízza a mű többszörösítésével és forgalomba helyezésével, vagy csak forgalomba helyezésével, avagy csak forgalomban tartásával akként, hogy kifelé a művön kiadóként a kiadóvállalat szerepeljen amikor is a jogi értelemben vett bizományi kiadás esete forog fenn. Ebben az esetben van jelentősége a 29. §. 3. bekezdésének, mert ilyenkor a kiadó, bár a szerzővel való jogviszonyában nem kiadó a szó jogi értelmében, mégis ő van jogosítva kifelé, vagyis harmadik személyekkel szemben az álnevű vagy névtelen szerzőt illető jogok érvényesítésére. Előfordul, de csak ritkábban, hogy a művön nem kiadó, hanem (bizományos van megnevezve, pl. X. Y. bizománya. Erre az esetre rendelkezik a törvény álnév alatt vagy névtelenül megjelent műveknél akként, hogy ilyenkor a bizo-