Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

106 DR. ALFÖLDY DEZSŐ a művet jóhiszeműen adják elő nyilvánosan (Bp. T. P. XIV. 15,128/1933.) Marasztaló ítélet alapján, ha az alperes ellentmondással vagy a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbvitellel élt, a zárlat elrendelhető (Elj. Rend. 12. §. 2. pont.) Nincsen helye zárlat elrendelésének, ha a zárlatot kérő ellenfele valószínűsíti, hogy a panaszolt többszörösítésre, fordításra, utánképzésre, közzétételre, forgalombahelyezésre, forgalomban tartásra, nyilvános előadásra vagy bemutatásra stb. vonatkozó jogosultságot kellően megszerezte, és ha a bíróság szükségesnek véli, megfelelő biztosítékot ad (Elj. Rend. 12. §. utolsó bek.) Ebben az esetben a bíróság a felek meghallgatása nélkül elrendelt előleges zárlatot feloldja (Bp. T. P. XIV. 6004/1928. P. XIV. 1723/1930. sz.) Felperes igényeinek veszélyeztetése már azzal is valószínűsítve van, hogy az alperes az általa kiadott művet forgalomba hozhatja (Kúria Pk. V. 6030/1923. sz.) Az állítólag meglevő összes példányok beszolgáltatása nem mentesít a zárlat elrendelése alóli, mert a jogosított a Szjt, 20. és 28. §-a értelmében a bárhol készletben található példányokat felkutatni jogosult (Bp. T. P. XIV. 12,816/1925., P XIV 6184/1929. sz.) A zárlatot lehetőleg a műnek, eszköznek vagy készüléknek, illetve előadásnak vagy bemutatásnak arra a részére kell korlátozni, mely a bitorlást tartalmazza, illetőleg amely a bitorlás elkövetésére van szánva (Elj. Rend. 10. §.), pl. a könyv megfelelő lapjára (Bp. T. P. XIV. 12,115/1930. sz.) Ha csak a mű címe bitorlás, akkor a zárlat a cím leragasztásával, filmnél a szalagból való kivágással1 foganatosítható. Ha a bíróság a hangos filmnek arra a részére, mely a sérelmezett betétdalt tartalmazza, a zárlatot elrendeli, akkor a betétdalnak a filmből való kivágását rendelheti el, vagy pedig a dalnak ebben a hangos filmben való bemutatását és. nyilvános előadását eltiltja^ (Bp. T. P. XIV. 7295/1930. sz.) A zárlat foganatosítására nézve az 1881 :LX. tc. 240. §-a irányadó. A bíróság a zárgondnokot az Elj. Rend. 14. §-a értelmében szükséges utasításokkal láthatja ed. A feleknek a zárlat foganatosítása alkalmával, vagy a foganatosítás után a kiküldött által jegyzőkönyvbe foglalt megállapodást létesíthetnek aziránt, hogy a zárgondnok a többszörösítés't és utánképzést elkészíthesse, a készletben levő példányokat elárusíthassa, a nyilvános előadást vagy bemutatást megtarthassa s a kiadások levonása után fennmaradó összeget a per jogerős eldöntéséig vagy a zárlat feloldásáig gyümölesözőleg helyezze el (Elj. Rend. 15. §-a.) A zárgondnok intézkedése elleni előterjesztésre, elmoz-