Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

104 DR. ALFÖLDY DEZSŐ zetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja. A 28. §. lehetővé kívánja tenni a sértett fél jogos érdekében, nevezetesen veszély esetén, további jogsérelmek és károk 'bekövetkezésének elhárítása végett, hogy a sértett kérelmére a bíróság ideiglenes biztosítási intézkedésképen a bitorlót a bitorlás folytatásától és ismétlésétől eltilthassa, a jogosulatlanul előállított példányokat, s azok előállítására szolgáló eszközöket zárlat alá vehesse, hogy ekkép a jogosulatlanul előállított példányok további forgalombahelyezésének s a példányok további jogosulatlan előállításának stb. eleje vétessék. Az Ellj. Rend. 11. §-a szerint — amennyiben e rendeletből más nem következik — a szerzői jogi zárlatra is a végrehajtási zárlatra vonatkozó szabályokat, vagyis az 1881: LX. tc. 237—252. §-aiban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ehhez képest a másodbíróságnak a szerzői jogi zárlat elrendelése kérdésében hozott helybenhagyó végzése ellen a Pp. 40. §-a s a kir. Kúria 714. sz. elvi határozata értelmében további felfolyamodásna khelve nincs. (Kúria Pk. I. 711/ 1930, Pk. I. 5740/1930. sz.)* Zárlatnak van helye azokra a tárgyakra, amelyre nézve a törvény értelmében elkobzásnak lehet helve (Elj. Rend. 10. §. első bek.) Ha szerzői jog bitorlása színmű, zenemű, zenés színmű vagy mozgófényképészeti mű nyilvános előadásában, avagy képzőművészeti (iparművészeti) alkotásoknak vagy fényképészeti műveknek mechanikai vagy optikai készülék segélyével való bemutatásában áll, zárlatnak van helye ezeknek nyilvános előadására vagy bemutatására is (Elj. Rend. 10. §. 2. bek.) Ennek a zárlatnak joghatálya az, hogy a zárlat alá vett nyilvános előadást, illetőleg bemutatást nem lehet megtartani (Elj. Rend. 14. §. 2. bek.) A per indítása előtt a zárlat elrendelésére az a törvényszék illetékes, melynek területén a zárlatot foganatosítani kell. Több törvényszék illetékessége esetén a zárlat elrendelése bármely illetékes törvényszéknél kérhető (Elj. Rend. 13. §. 1. (bek., valamint a 2. §. 2. bek.) A per folyamán vagy megindításával egyidőben a zárlatot a perbíróságnál kell kérelmezni és pedig külön kér* Ezért a kir. Kúriának csak igen ritkán van alkalma a zárlat kérdésében érdemi határozatot hozni, s így a szerzői joi'i zárlat tekintetében bírói gyakorlat az alsóbíróságok, főkép a budapesti kir. ítélőtábla határozataiban alakult ki