Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A család jogi védelme

A CSALÁD JOGI VÉDELME írta: ALFÖLDY EDE ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. Valóban bajok vannak a család intézménye körül és az is igaz, hogy orvoslásra van sürgősen szükség, de vájjon jó nyomon indul-e a hivatalos világ azzal a családvédelmi tervvel, amely szerint a bajok gyógyszerét elsősorban és főképpen az eddig is alkalmazott és kipróbált rendszabályok szigorításában kell keresni? A család intézménye nem a jogtudomány szüleménye és fönnállásának a föltételei is függetlenek a jogtól, azonban tévedés volna azt hinni, hogy a jogszabályoknak nincs lényegbevágó befolyásuk a családi élet alakulására és lebonyolódására. Az ősi szellem hagyományaiban gyökerező és az élő néplélekből táplálkozó erkölcsi törvények irányítják elsősorban és mindenekfölött a család intézményének a sorsát, de ezen a sorson a jogi szabályok is maradandó nyomokat hagynak. Sajnos, a jogi szabályok könnyen eredményezik az emberiség boldogulásának a családi élet keretében való elgáncsolását, mint amilyen nehézségekkel jár az általános családi boldogságnak jogszabályok útján való fokozása. Ily körülmények között legcélszerűbbnek mutatkozik a szigorú tartózkodás minden olyan jogalkotástól és jogalkalmazástól, amely nem biztosít kézzelfogható és szemmellátható előnyöket a családi élet fölvirágoztatása terén. A család intézményének az alapköveit természetesen a házassági jog szolgáltatja és ennélfogva a család jogi védelmének a megbeszélésénél mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell tisztábajönni, hogy a házassági kötelék tekintetében milyen elvek érvényesüljenek? A házasság intézménye tudvalevően két természeti törvénynek, nevezetesen a fajföntartásnak és a nemi élet lebonyolításának a céljait szolgája. Akárhogy szépítjük a dolgot, nem lehet szemethunyni az előtt a tény előtt, amely szerint a természet az ember nemi életének a fajföntartás célján túl is rendeltetést biztosított és a szerelmi életet önálló jelentőséggel is fölruházta. A természetnek félréérthetetlen rendelése szerint minden embernek veleszületett joga az, hogy a fajföntartás és a nemi élet boldogságából kivegye a részét. E jog érvényesülésének emberi törvényekkel való meghiúsítása természetellenes cselekedet és a természet a törvényeivel való szembeszállást nem szokta bosszulatlanul hagyni. Nem arról van szó, hogy a fajföntartás ösztönének és a szerelmi vágynak a kielégítése korlátlan legyen, hiszen a természet sem tűri a féktelenséget és a többi között egyrészt az érzelmek viszonzását eredményező hódítástól teszi függővé a szerelmi vágy