Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

SZEMLE 87 zal, hogy a méltánytalanul, sőt egyenest a kari érdekek ellenére mellőzötteket beküldte a bizottságba. Reméljük, hogy a kamarai választások, amelyek február hó vegén lesznek, az autonómia képviseletére oly testületet fognak teremteni, amelyben meg lesz a pártokon való felülemelkedettség akkor, amikor a pártok már befejezték működésüket, vagyis választottak. * Dr. Szászy előadása a londoni ürotius Society-bev. Szászy István egyetemi tanár, törvényszéki bíró Londonban, ahol a ni. kir. kormány^ delegátusaként a brit kormánnyal polgári jogsegélyegyezményt kötött, december 9-én angolnyelvű előadást tartott a kontinentális és az angol-amerikai nemzetközi jogi felfogás közötti különbségekről. Előadó részLetesen ismertette azt a nagy különbséget, amely a kontinentális és az angol-szász felfogás között a felek jogszabály választó joga tekintetében áll fenn, a nemzetközi vonatkozású kötelmi szerződésekre irányadó jog meghatározásánál. Behatóan ismertelte angol írók, különösen Westlake, Foote, Dicey elméletét és az angol-szász bíróságok gyakorlatát, amely a kontinensen uralkodó felfogással ellentétben csak bizonyos korlátok között ismeri el a felek jogszabályválasztó jogát. Az angol-amerikai bírói gyakorlat ugyanis már kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kógens jog területe és ennélfogva az ügyletek anyagi érvényességének kérdése is ki van zárva a felek autonómiájának köréből. A felek autonómiája csupán a szerződés jogi hatásaira irányadó jog meghatározására terjed ki. Kimutatta, hogy az angolszász bíróságok gyakorlata ebben a tekintetben is elméleti szempontból sokkal helyesebb a kontinentális bíróságok gyakorlatánál. Az előadáshoz Llevelyn Johnes angol képviselő, Frazer ügyvéd, W. A. Bewes, az International Law Association főtikára, Smith londoni egyetemi tanár, Lord Blanesburgh főbíró, a'z International Law Association elnöke és még számos bíró és ügyvéd szóllak hozzá. .4 Magyar Jogászegylet perjogi és igazságügyi szervezeti osztálya Vincenti Gusztáv dr. kúriai bíró elnökletével tartott ülésén ifj. Nagy Dezső dr. ügyvéd .,.4 perismétlés" című tanulmányát ismertette Az előadó az u. n. jogvédelmi perek (perújítás, Pp. 413. §., és végrehajtás megszüntetési, stb. perek.) érvényesülési területének korlátozottságából indult ki és rámutatott arra, hogy e perek nem minden esetben nyújtanak a feleknek kellő jogvédelmet. Álláspontját modern perjogi elméletekkel támasztotta alá, majd pél dákat hozott fel a gyakorlatból annak a tételnek igazolására, hogy bíróságaink a perújításon kívül is megengedik a már elbírált jogigénynek ismételt érvényesítését. A törvény megkerülése, mások jogainak kijátszása, a teljesítés lehetetlensége, vagy utóbb bekövetkező lehetetlenülése és általában olyan tényállás esetén, amikor a clausula rebus sic stantibus szabálva az ítélet után is alkalmazható volt, a res judicata kifogása nem állt az ismételt perlés útjába. Az előadó a perismétlés fogalmi meghatározásánál nem az újból perbevitt ügy (jog,) teljes azonosságát tekintette tárgyi feltételnek, hanem azt a perjogi jelenséget, hogy az utóbb indult perben hozott ítélet az előző ítélet jogerős rendelkezéseire visszahat, azt hatályon kivül helyezi, vagy módosítja. A perjog hézagának minősítette, hogy ez a kérdés törvénykezési jogunkban törvényileg nincs szabályozva. Hangsúlyozta a perismétlésben rejlő jogpolitikai veszélyeket és sürgette annak törvényhozási rendelkezését. Két irányú megoldásra hívta fel a figyelmet: a perujítási okok szaporítását, vagy pedig a perismétlésnek, mint önálló jogorvoslati intézménynek törvénybe iktatását javasolta. Az előadást vita követte, melyben Beck Salamon, Lehel Antal, Vági József, Blau György és Kende Ernő vettek részt. Az előadás és a felszólalások eredményét az elnöklő Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró zárszava foglalta össze. A ni. kir. Kúriának a köz polgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa március hó 9. napján a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: ,,A felülvizsgálati bíróság abban a perben, amelyben a Pp. 543. §-ának második