Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

IRODALOM 83 gis a nemzet jogérzetén alapszik, noha mint a törvényjog zárt foglalata a törvénynek, mint írott jogi kútfőnek erejét és jelentőségét biztosította. A nagy tudományos felkészültséggel megírt "tanulmány különösen jogforrástanilag és a jogi kútfők tanának szempontjából kiválóan becses új és eredeti szempontjai következtében hézagpótló mű s nemcsak a szakjogászoknak, de a történészeknek is fontos forrásmunkája lesz (F.) A Végrehajtási Eljárás Egységes Szerkezetben. Most hagyta el a sajtót dr. Pongrácz Jenő és dr. Balassa György 'könyvének új kiadása. A könyv a végrehajtási eljárás egész joganyagát egységes szekezetbe foglalva közli, beleszőve a hitelügyi és gazdanioratóriumi rendeletnek a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseit. A könyv ára: 3 P. Minden (könyvkereskedésben kapható. * Kaspar Anraths düsseldorfi ügyvéd tollából „Die richiige Gestaltung des Strafnerfahrens, des Dienstverfahrens und des Ehrengerichtsverfahrens" címmel figyelemremléltó mű jelent meg Verlag Franz Vahlen. (Berlin, 1934.) kiadásában. A szeiző a büntető eljárási jog szellemének mélyébe hatol, midőn kettős feladatot igyekszik megoldani: egyrészt rámutat azokra a hátrányokra, amelyek a Németországban ma alkalmazott bűnvádi eljárási jog rendelkezései mellett a vádlottat érhetik, másrészt részletesen tárgyalja azokat az irányelveket, amelyeknek szerinte de lege ferenda érvényesülniük kellene, hogy ezek a hátrányok elkerülhetők legyenek és így a mai bűnvádi eljárási rendszer hibái orvoslást nyerjenek. A szerző javaslatai igen radikális újításokat léptetnének életbe, és új irányba terelnék a bűnvádi eljárást. Már a nyomozás és vizsgálat stádiumában megköveteli a kontradiktorius eljárást, melynek egyébként az eljárás egész folyamán érsényesülnie kell. — a főtárgyalás során jogot ad a vádlottnak, hogy a vádiratra, nyomban annak ismertetése után részletesen válaszolhasson, — a vádlott nemcsak a tárgyalásvezető -bíró által, hanem az ügyész és a védő által is kihallgatható volna, és pedig nem egyes felváltva hozzáintézett kérdések útján, hanem megfelelő sorrend tartásával, — az ügyész javaslatba hozná a büntetési1 nemet és tételt is, aimlelyet mint /maximális határt a bíróságnak figyelembe kell vennie, — a tárgyalási jegyzőkönyvet minden alkalommal hites gyorsíró vezetné, nem a tárgyalásvezető diiktálná a jegyzőkönyvet, és felelős sem lenne annak tartalmáért, ezáltal a szerző elérhetni véli, hogy a tárgyalás vezetésének módja utólag tárgyilagosain megbíráltatíhassék. Lényeges újítás volna végiül, — ami Anglia és az Egyesült Államok jogrendszerében meg is valósult, — hogy a vádlott bizonyos esetekben kívánhatja a maga esküre bocsátását, ami a vádlott érdekét jelentékenyen szolgálná. Ezeknek az irányelveknek kellene a szerző szerint érvényesülniük, hogy a mai „vádoló-eljárás" (Akkusationsprözess) a vádlott — az egyéni szabadság — szempontjait a vád — a közösség — érdekével egyenlő mérben szolgáló „ügyféleljárássá" (Parteiprozess) alakuljon át. A szerző fejtegetései mindenképpen figyelmet érdemelnek * Dr. Wilhelm Glungler újabb müvei. Dr: Wiihelim Glungler darmstadti főiskolai tanár a jog- és államitudomány elméleti kérdéseinek ismert művelője. Ujabb művei közül Rechtswelt und Lebensgrundgefühl (Verlag 0. Maidl, München) c. könyvében, mely első .kötetét alkotja Prolegomena zur Rechtspolitik c. nagy munkájának, az elméleti jogtudomány, különösen a jogpolitika alapvető kérdéseivel foglalkozik, azokait újszerű és egyéni nézőpontból leszi vizsgálódás tárgyává. Entwicklung und Gestaltung als Prinzipien der Reehts- und Wirtschaftspolitik (Verlag Voglrieder, Leipzig) c. dolgozatában a fejlődés gondolatának szerepét világítja meg a gazdasági iés jogpolitika terén s szembeszáll azzal a felfogással, amely politikai ideológiáját Hegel fejlődési teóriájára építi. Die Erfiillung des Staatsgedankens (Verlag VogU