Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐL 77 get, vájjon a külföldi honos a belföldön a váltókötelezettséget belföldiekkel vagy küllföldie'kkel szemben vállalta el. 2. Miután a 95. §.nak 2i. bekezdése, mint említettem, csak kivétel egy általános szabály alól, ebből az is következik, hogy nem terjeszthető ki az általános magánjogi kötelezettségekre is, melyekre nézve továbbra is érvényes a római jog szabálya: Qui cum alio contrahit, vei est vei debet esse non ilgnarus conditionis eiuls (1.19.D. de diversls regulis juds 50.,, 17.). Helyesen mondta ki ezt a iKúria (Dt. 3>. XXV. 167.; Ferenczy 1. c. p. 365., 1. jegyzet). Neim helytálló tehát Szladitsnaik (1. c. p. 4(85.) azon tétele, hogy általában a rendel'kezőképességnek olyan korlátai, amelyeket hazai jogunk nem ismer, csak annyiban vehetők figyelőmbe, amennyiben a jóhiszemű forgalom védelmének kívánalmaiba nem ütköznek. A 95. §-naik 2. bekezdése a német váltótörvény 84. ciiklkéből vétetett át a mi váltótörvényünkbe és hogy ott is csak a váltótörvény területén ismerték el érvényesnek, bizonyítja azon tény, hogy csak a néimet BGB. (Einführungisigesetz Art. 7.) terjesztette ki az általános magánjog területére is, noha bizonyos kivételekkel. (Ugyanígy az 1891 június 25-én kelt svájci szövetségtörvény 7. b. cikke.) A 95. §. 2. bekezdésének kiivételes szabályadirlóll (v. ö. a Pp. 74. §-át is) helyesen jegyzi meg1 Meyer (1. c. II. p. 3l6l5.): „Die Ausnahme láuft der durch die comitas genliunnl gebotenen Rücksiichtnahme zuwider, der ein intcrnationales Gesetz Rechnung tragen muss. Sie míw&s zu Retorsionen führen und wendet sich so gegen die eiigenen Staatsangehöriiigen; sie müsste in ihrer Konsequenz auch Anwendung finden,, wenin zvvei ifreimde Konnationale im Inlande mit einander Weöhselgescháfte machen oder der eme den anderen aus einer dort abgegebenen Wechselklárung in Anspruch nimmt, was dann wieder mit der vielfach aufgestellten Regei in Widerspruch sieti t, nach welcher im Ausland Imit einander kontrahierende Inlánder der lex patriae unterstehen sollen. Übierdies bleibe die ganize Ausnahme von geringer praiktischer Bedeutung, da sie nur ihre Wirkung áussert, wenn der fremdie Staatsangehörige im Inlande verklagt wird. iMit Recht hat sie daher fást überalli, wo siV gilt, oder von der Jurisprundenz angewendet ist, heftigen Widerspruch erfaihren". (v. ö. a Meyernél p. 366., 2. jegyzetben idézett telkintélyes nemzetközi magánjogig írókat). Ennék dacára az 19(12'. évi hágai egységes szabályzat az idegen és saját váltóról, mely alkatrésze az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában Hágában 1912 július 23uán kötött nemzetközi egyezményneJk, ugyancsak átvette (74. cikk, 2. bekezdés) a magyar váltótörvény 95. §. 2. bekezdésében foglalt és a belföldiek érdekében felállított kivételt a 95. §. 1. bekezdésének szabálya alól. Míg azonban a magyar váltótörvény az utóbbit csak az idegenekre nézve mondotta ki, addig az egységes szabályzat ezt általánosította, minek következtében, ha a magyar törvények szerint nem váltoképes magyar honos oly országban vállal váltókötelezettséget, amelyek törvényei szerint őt a váltóképesség megilleti, nemcsak az illető külföldi, hanem a magyar bíróság is el kell, hogy marasztalja, holott a magyar váltótörvény szerint a magyar honos váltóképessége a belföldön mindig a magyar törvény szerint bírálandó el. Csakhogy az említett 191i2 július 23-án kötött nemzetközi egyezmény 18. cikke szerint a szerződő államok fenntartották maguknak azt a jogot, hogy ezt a kivételt saját honipolgáraikra nézve ne