Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből
68 SZEMLE a köztisztviselők vagyonjogi felelősségének kérdésiéi tárgyalta. Az előadást egész terjedelmiében közöljük jelen és jövő szárnunkban. A Budapesti Ügyvédi Kör előadás-sorozatot rendez a részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak felelőssége kérdéséről, amelynek bevezető előadását febr. 15-én dr. György Ernő, az OHiE igazgatója tartotta meg. Előadó az utóbbi években kialakult bírói gyakorlat részletes ismertetése kapcsán mutatta ki, hogy a korábbi gyakorlathoz képest minden vonatkozásban sokkal szigorúhb felfogás érvényesül, különösen a K. T. 187 §-iban körvonalazott kötelesség elmulasztása esetén, találkozunk oly döntésekkel, amelyek az igazgatósági tag felelősségét az ügyvezető igazgatók csalárd eljárása esetén is megállapítják, nem tekintik mentesítő körülménynek sem az igazgatóság tagjainak járatlanságát, de bizonyos esetekben még azt sem, hogy a társaság ügyvezetése ellenőrzés alatt állott. Lényeges jelen tőséggel bír az igazgatósági tag felelőssége szempontjából a közterhekért való felelősség kérdése, amely fennáll a forgalmi adóért és társadalombiz tosítási járulékokért, valamint a készpénzben lerovandó illetékekért is. A bírói gyakorlat ily irányú alakulásában előadó felfogása szerint lényeges szerep jut az inflációs időket követőleg fellépő gazdaság- és jogpolitikai meggondolásoknak. Ha e rész'ben azt nézzük, hogy a magyair részvénytársaságok a jelenlegi súlyos válság során hogyan állották meg helyüket, úgy megállapíthatjuk, hogy a magyar részvénytársasági szervezet általában sokkal ellenállóképesebbnek bizonyult a (külföldinél, úgy az esetek szánra, mint azok gazdasági jelentősége tekintetében. A magyar gazdasági élet egészséges üzleti és erkölcsi felfogásán kívül jelentőséget tulajdonít itt előadó annak a körülménynek is, hogy az összeomlások megelőzését szolgáló revízió a magyar részvénytársasági szervezetben már a múltban is sziéles körben érvényesült, egyfelől a Pénzintézeti Központ révén a hitelszervezetre vonatkozólag, imásfelől abban az irányító és ellenőrző tevékenységben, amelyet a magyar hitelszervezet fejt ki az iparvállalati érdekeltségeinél. Ha azokat a viszonylag kisebb számú eseteket vesszük vizsgálat alá, amelyeknél a részvénytársaságok fizetésképtelensége mégis bekövetkezett, úgy az elmúlt évek statisztikája az OHE adatszolgáltatása alapján azt mutatja, hogy a fizetésképtelenné vált részvénytársaságoknál lazább erkölcsi felfogás és a jóvátételre irányuló kisebb készség mutatkozik, mint az egyéni felelősség alapján álló cégeknél. Amíg általában a kényszeregyességi ügyeknek 15%-ában lett csőd, a részvénytársaságok kényszeregyességeiben a csődök arányszáma a 35%-ot érte el. Előadó ismerteti a legújabb külföldi jogalkotás idevágó rendelkezéseit, így különösen az angol társasági jognak és az 1933. évi amerikai Securities Act-nek a prospektus-adatok helyessége tekintetében megállapított rendelkezéseit. A kérdrs lényege tekintetében előadó szerint vagy oly felfogás képzelhető, amely az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak a megfelelő teljes szabadságot biztosítja, a K. T. mai rendelkezéseinek szellemében s ezzel szükségképen a fokozottabb felelősségnek kell együttjárnia, vagy a szabadságot bizonyos intézményes korlátozások szűkítik, így elsősorban a részvénytársaság életműködésébe való beállításával, valamint az igazgatóság és felügyelő bizottság hatásköriének átlépésével. — Az előadáshoz Dr. Párkány Frigyes szólt hozzá és pedig a revizorok alkalmazásának kötelező voltát ellenezve. A következő felszólaló Doroghi Ervin volt, aki abból indult ki, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság funkciói a gyakorlatban annyira eltávolodtak attól a feltevéstől, amelyből a kereskedelmi törvény szerkesztői kiindultak, hogy a törvény felelősségi rendszerét rájuk, súlyos igazságtalanságok veszélye nélkül, alkalmazni nem is lehet. Ennélfogva a helyes megoldást nem a mai törvény alapján állva kell megkeresni, hanem le kell vonni a több évtizedes fejlődés során kialakult helyzet következményeit. Különböztetni kell az ügyvitelt intéző ügyvezető igazgatók felelőssége és a
