Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 25 még ki a törvényhatóságok Ss a községek hasonló felelősségére. Miért beszélünk külön az államról? Mert a magyar jogban egészen más kérdés az állam felelőssége, mint a helyi közösségeké. Elvi ok természetesen nem szól e különbözőség mellett. De mi a valóságos jogi helyzet? Az, hogy a magyar jogban van tételes szabályozás a helyi közösségek felelősségéről,2 de tételes jogszabállyal nincs rendezve az államé.3 Ennek a következménye az lett, hogy míg az állaim felelősségének megállapításánál a bírói gyakorlat szabadon mozgott, mert semmi sem akadályozta abban, hogy az eléje került jogeseteket a jogi elvek figyelembevételével a magánjogi szabályokkal összhangban döntse el, addig a helyi közületek ügyeiben a bírói gyakorlat kötve volt a tételes rendelkezésekhez, ezek pedig a törvényhatióiság oknak és községeknek külön kedvezményeket adtak, olyanokat, amelyeket elvileg indokolni nem lehet. Mi következett ebből a jogi helyzetből? Az, hogy az állam felelőssége súlyosabban alakult, mint a helyi közületeké, ami egyéb vonatkozásokban sem maradt továbbá következmények nélkül. Példaképen már itt rámutatunk két további következményre. Az első az, hogy mivel az állam felelőssége akkor is nagyjában a magánjogi elvek szerint alakul, amikor az állam közjogi személyisége van perelve, sem az állam közjogi személyiségének és a fiskusnak elválasztása, sem a közhivatalnok fogalmának az egyéb alkalmazottaktól való elválasztása nem birt ebben a kérdésben oly nagy gyakorlati fontossággal, mint a helyi közületeknél, melyeknél már nagy a fontossága annak, hogy ezeknek közjogi vagy magánjogi személyiségéről van-e szó és hogy (köztisztviselőnek vagy más alkalmazottnak eljárásán alapszik-e a kártérítési követelés^ — A második további következmény pedig az, hogy mivel az állam felelőssége közvetlen, a helyi közösségeké ellenben tételes rendelkezések következtében csak másodlagos, a károsultak az állami hivatalnokok által okozott kárért rendszerint nem a hivatalnok ellen, hanem iközvetlenül az állam ellen fordulnak s így a gyakorlatnak csak azon a réven volt alkalma az állami hivatalnokok felelősségére vonatkozó szabályokat részletesen kidolgozni, hogy az utóbbi években kifejlődött gyakorlat szerint az állam csak akkor felelős a kárért, ha a hivatalnok maga is felelőssé volna tehető. Ellenben a helyi közösségek tisztviselőinek perlését a károsult el nem kerülheti, ennélfogva az ilyen tisztviselők felelősségére vonatkozó gyakorlat már fejlettebb. Épen azért a hivatalnokok felelősségének kérdése a (helyi közösségek felelősségének tárgyalásával kapcsolatban fogunk kitérni. Nincs ellenben különbség egyfelől az állam, másfelől a törvényhatóságok és közséígek .közt atekintetben, hogy jogszerű eljárásaikért kell-e és mikor kell kártalanítást adniok. Ezt a kérdést tehát alant, az államra és a helyi közösségekre vonatkozóan fogjuk tárgyalni. 2) Lássiuk ezek után a bírói gyakorlat szabályait arra vonatkozóan, hogy az állam mennyiben felel vagyonilag tisztviselőinek jogtalan eljárásáért. á Budapest székesfővárosáról az 1930:XVIII. t. c. 64. §-a, egyéb törvényhatóságokról az 1886:XXI. t. c. 88. §-a, a községekről az 1886:XXJI. t, c, 86 —88. §-a szól. 3 Kivéve a bírákért és bírósági hivatalnokokért, a vagyonkezelő tisztviselőkért való felelősséget (1871:VIII., 1807:XX. t. c.) és egyes más részletkérdéseket. Ezekről lásd alább II. 1. alatt.