Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A külföldi valuták átértékelési lehetősége

18 DR. SCHWARTZ TIBOR következtetni, hogy a tv.-hozó elvileg nem kívánta leszögezni azt, hogy a külföldi valutában meghatározott követelések átértékelését kizárni kívánja. — Ugyancsak a valorizálás lehetősége mellett foglal állást dr. Ballá Ignác* is. Mereven szembehelyezkedik ezzel dr. ifj. Szigeti László* Nem értek egyet ez utóbbi író okfejtésével, mely a „krízisjog" kivételes és nem normális viszonyokra szabott szabályaival nem véli összezavarandónak a magánjog általános elveit; de hiszen az átértékelés a jelenlegi leszűrődött tantételek szerint a magánjog általános elveiből vezethető le és hazai joggyakorlatunk is végeredménykép magáévá tette, még a valorizációs törvény meghozatala előtt az identitási elméletet, midőn egyik elvi jellegű döntésében: Kúria TP. II 563511925° kimondotta, hogy „az átértékelésnek jogi alapja tulajdonképpen a pénzromlás, célja pedig a megfelelő értékkiegyenlítés". A pénz értékállandóságának fictiója pedig dogmaként csak addig minősítendő, míg az bele nem ütközik a jogeszme két fő tényezőjének, a méltányosságnak és igazságosságnak alapelveibe. Semmikép sem tehetem magamévá a cikkíró úr fejtegetéseinek ama részét, mely a valorizáció megengedhetősége szempontjából annak az államnak a jogát veszi irányadónak, melynek pénzneméről van szó, tekintet nélkül arra, hogy a kötelmi viszony egészére egyébként, mely jog alkalmazandó. Ezzel szemben teljes egészében helytálló a Frankenstein7 által is vallott az az álláspont, mely szerint a valorizáció tekintetében is az a jog alkalmazandó, mely a vonatkozó kötelmi jogviszonyra a maga egészében érvénnyel bir. — De egyébként is főelv a jogalkalmazás egységessége a nemzetközi magánjog tantíása szerint és ez alól csak kivételes esetekben lehet eltérés, így pld. a vételi ügyletnél, melynél a tekintetben, hogy minőségi hiányok esetében mikor és minő módon történjék az áru megvizsgálása, az eladó értesítése stb., s rendszerint a megvizsgálás helyének a joga lesz irányadó, ha az ügylet egyéb vonatkozásaiban egy más kapcsoló elv is jön tekintetbe.8 Ami már most a külföldi valuta átértékelésére vonatkozó bírói gyakorlatot illeti itt szerintem különbség teendő a valorizációs törvény megalkotása előtt és után folytatott gyakorlat között. 4 Külföldi valuta valorizációja: Polgári Jog, 1932. évf., 1. sz. 5 Külföldi pénznem valorizációja: Polgári Jog 1932. évi., 5. sz. 6 Jogi Hírlap 192i2. év, 2. szám, 69. old. 7 Inaternacionales Trudrecht. 8 Dr. Schwartz: Kereskedelmi vitel jogszabályai, 193a. 256. old.