Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi r. tanár: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata II. bővített kiadás III. rész 1. 1933. Grill Károly kiadása

82 IRODALOM. IRODALOM. V DR. KÜNCZ ÖDÖN EGYETEMI R. TANÁR: A 3IAGYAR KERESKEDELMI ÉS VÁLTÓJOG VÁZLATA II. BŐVÍTETT KIADÁS III, RÉSZ 1. ^/ 1933. GRILL KÁROLY KIADÁSA. Irta: Dr. GOLD SIMON ügyvéd. Dr. Kuncz Ödön e művének első kiadása 1922-ben jelent meg, eme első kiadásll. kötetében összesen 33 lapon át foglalkozott a biztosítási joggal, annak tényleg csak vázlatát nyújtván. A most megjelent második kiadásban a biztosítási jog már külön 500 oldalas kötetben szerepel, úgyhogy azt mondhatjuk, ez a mai magyar biztosítási jognak legbővebb, legátfogóbb tudományos összefoglalása. Három nagy részre oszlik: I. Az alapvető fogalmak, ahol tárgyaltatnak a biztosítás eszméje, gazdasági feltételei és határai, irodalma; a biztosítás fajai, története, jelentősége, jogforrásai, a biztosítás szervezete (magánvállalatok, állami biztosítás, külföldi biztosítók, biztosítási kötelékek); és a biztosítási ügynökök. II. Közrendészeti biztosításjog, mely magában foglalja az állami felügyelet szervezetét, a praeventiv és repressiv ellenőrzést, a bűntető rendelkezéseket, a magánvállalatok üzleti jelentését, zárzsámadását és a biztosítási összegek valorizációját. III. A szerződéses biztosításjog az általános részben tárgyalja a biztosítási szerződés létesítését, a közlési kötelességet, a biztosítás tartalmát, é-vénytelenségét, hatályvesztését és az elévülést, a biztosítás folyama alatti váltor zásokat, a szerződő fél és a biztosító kötelezettségeit, a biztosítást idegen számlára és az általános biztosítást, mely fogalom alá a kollektív-, az átalány-, a folyó- és az ujságbiztosítás soroztainak. A különös rész tárgyalja a kárbiztosítást, köztük a tengeri, felelősség, állat, betöréses lonás elleni és egészen röviden a biztosítás egyéb fajai cimen felemlíti az épületkárbiztosítást, a sztrájk- és boykott-biztosítást és megmondja, hogy a hitelbiztosítás kérdésével kiforratlansága miatt részletesebben nem foglalkozik, csak utal az általa idézett irodalomra. Az élet- és baleset-biztosítást a személybiztosítás címén ismerteti, végül a viszontbiztosítást tárgyalja. A nagy műből nagy vonásokban a következőket emelem ki. I. Keieskedelmi törvényünk a szerződéses biztosításjogot nem szabályozza kimerítően. A biztosításnak sok fontos fajtája van, amelyekről meg sem emlék szik. így a felelősség-, állat-, tengeri biztosításról. A szabályozása körébe vont biztosítási fajoknál is nyitvahagy vagy csak dispositiv szabállyal rendez igen sok fontos kérdést. És mégis megteremtődött a modern szerződéses biztosítási jog az általános biztosítási feltételek révén, melyek a biztosításjognak legfontosabb jogforrásai. Tényleg az általános biztosítási feltételeknek köszönhető, hogy mig a jogélet erősen sürgette a biztosítási felügyeletnek törvényes szabályozását, addig — noha a törvény rég elavult és hézagai közismertek - az új magánjogi szabályozás kívánatosnak mutatkozik ugyan, de nem felette sürgősnek. Az általános feltételek módosulhatnak és kiegészíthetők a folyton haladó élet követelményeihez képest és ők a jognak alapjai és forrásai, ha tiltó törvénybe nem ütköznek. Ez az utóbbi eset pedig alig állhat be a felügyeleti hatóság megalkotása óta. Az 1923. VIII. t.-c. 2 §-a felhatalmazza a kormányt, hogy rendelettel szabályozza a biztosító vállalatok megalakításának és működésének előfeltételeit. A Rendelet 4., 5., 6. §-ai szerint köteles a működési engedély elnyerése céljából a társulat az üzleti terv alkatrészéül az általános biztosítási feltételeket benyújtani, melyekről részletezi, hogy miket kell tartalmazniök. Ezóta tehát a feltételek megállapítása már nem a biztosítók kedvétől és belátásától függ, — és szerző szerint azok nemcsak a feleket, hanem a bíróságot is kötelezik, mert a szerződés:s biztosításjognak törvényes jogszabályai. Szerző szerint a felügyelő hatóság által jóváhagyott vagy megállapított általános