Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.

48 SZEMLE. viseltjét testi sértés okozása nélkül is, indokolatlanul fenyít, vagy rossz bánásmódban részesít, büntetéssel sujtassék. Büntetőjogi felelősséggel tartozna és fenyítendő lenne az az apa és gyám, akinek gyermeke, vagy gyámoltja felügyelet és gondozás hiánya, vétkes mulasztása következtében elzüllik. Törvényünk szerint az apai és gyámi hatalom megszüntetése, illetve az apai hatalom gyakorlatának felfüggesztése, részben meglehetősen bizonytalanul van meghatározva, részben kétféle hatóság kompetenciája alá vonatott. Ezzel szemben ebben az igen fontos kérdésben külföldön ma már mindenütt kizárólag a bíróságok döntenek, másrészt az ujabb törvénykönyvek pontosan meghatározzák, milyen esetekben kell és milyen esetekben lehet az apát apai hatalmától megfosztani. A magyar magánjogi törvényjavaslat igyekezett ezeket a hiányokat pótolni és a külföldi törvénykönyvek mintájára a szülői hatalom részbeni elvonásának elvét is elfogadja. Miután a törvényjavaslat életbeléptetése előreláthatólag még hosszabb ideig nem remélhető, célszerű lenne addig is, legalább a gyámságra vonatkozó rendelkezéseket, külön törvénnyel mielőbb életbeléptetni. * A Népegészségügyi Múzeumban dr. Rottenbiller Fülöp ny. államtitkár elnöklete alatt tartott ülésen december 21-én dr. Révay Bódog ny. ítélőtáblai bíró, ügyvéd, előadást tartott a házassági bíráskodás egyes problémáiról. Összefoglalásban ismertette az egész házassági bíráskodást, részletesen foglalkozott a bontóperek kialakulási formáival és ismertette azok jellegzetes jelenségeit a különböző bírói fokokon. Sürgette a külön családjogi-bíróságok megalkotását és ezek körén belül a környezet-tanulmányok intézményének bevezetését. Végül ismertette a kir. Kúria legújabb állásfoglalását a nőtartás és a bontásra irányuló közös megegyezés kérdésében.