Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.

44 SZEMLE. mód, hogy a budapesti Ítélőtábla ügyszámát azzal apasszák, hogy egyes törvényszékek ügyeit áttolják vidéki Ítélőtáblákhoz, nem kívánatos : sokféle érdeket "érint az ilyen intézkedés és aligha kelthet szimpátiát másutt, mint az illető vidéki Ítélőtábláknál, amelyek így munkaanyagot kapnának. A törvényszéki helyeknek Budapesthez szokott jogkereső közönsége és ügyvédsége érthetően méltatlankodnék, mert már ideszokott, itt ellát egyéb teendőket is a tárgyalásokkal kapcsolatban, a vasúti és egyéb öszzeköttetés ide megfelelő, stb. Ha valamelyik vidéki ítélőtáblának következetesen nincs munkaanyaga, akkor maga az Ítélőtábla mutatkozik feleslegesnek és akkor az egyenes mód, megszüntetni ott az ítélőtáblát és megállapítani — pénzügyi szempontból! — megelégedéssel, hogy van leépíthető intézmény ! Az ítélőtáblákat azért telepítették oda, ahol vannak — legalább higyjük ezt így most utólag, de emlékezünk akkori viaskodásokra! — mert szükség volt rájuk ott. ahová telepittettek. Nem ősi intézmények ott a vidéken ezek az ítélőtáblák, csak pár évtizede vannak ott. Akkor szükség volt rájuk, hát megcsinálták. Ha most nincs szükség rájuk, hát csinálják vissza! Olvasszák be ideiglenesen, vagy tartósan egyik vidéki Ítélőtáblát a másikba: több-kevesebb költség megtakarítható így és takarékoskodni! — ez a kénytelen jelszó. Igaz, a táblai városok zúgolódni fognak, de elvégre a kormányzatnak érzékenységekkel szemben erősnek és ellenállónak kell lennie és körülbelül mindegy, a leépített ítélőtábla városa zugolódik-e vagy az áttolt törvényszék székhelye ? A jogorvoslati illetékesség áttolásnál egészségesebb megoldás volna az is, ha egyes ítélőtáblák kevéssé elfoglalt bírái közül — saját kérelmükre — berendeltetnének minél többen a Kúriához, vagy a budapesti ítélőtáblához, vagy más ítélőtáblához, ahol sok a munka. Sőt — ha horribili dictu is ez az idea! — talán hajlandók volnának egyes ítélőtáblai bírák még törvényszékeknél is működni ideiglenesen hátralékok elintézésére. (Dr. Mendelényi László kir. kúriai bíró jogászegyleti előadása nemrég pendített meg ilyesmit.) Bizonyára jelentkeznének erre is ambiciózus ítélőtáblai bírák. De persze látható jelét kellene ilyenkor adni annak, hogy nem capitis diminutio az ilyen leszálló munkavállalás és hogy nemcsak a dii minorium gentium vállalkoznak ilyesmire. így aztán egységessé válhatnék országosan az elintézési határidő és egységésebbé a joggyakorlat. —ai. * Négy új fellebbezési tanács a budapesti kir. törvényszéken. Az 1932. évi ügyvbeosztás négy új fellebbezési tanáccsal szaporítja a munkarendet. Ezt megelégedéssel állapítjuk meg. Több ízben szóvátettük a fellebbezések és felfolyamodások lassú elintézését, mely e törvényszéknél elharapódzott az elmúlt években. A magúnk részéről radikálisabb intézkedést javasoltunk : hogy a törvényszék egyes bírái hetenként legalább egy napot fellebbezési ügyek elintézésével töltsenek. Ez több tanácsot és több fellebbezési elintézést érdményezett volna, mint a mennyit az új négy ideiglenes tanács fog eredményezni, mely csak 12 bírót foglalkoztat. A törvényszék vezetője nyilván elegendőnek vélte a hátrálékok feldolgozására a négy új tanácsot; meg kell nyugodnunk abban, hogy a törvényszék vezetőjének több betekintése van az ügyekbe és az ügymenetbe, mint a kívülállóknak. A gyakorlat fogja megmutatni, beválik-e a megoldás és nem csak félmegoldás-e ? A magunk propoziciójával azonban nemcsak az ügyek gyorsabb elintézését kívántuk előmozdítani, hanem azt is, hogy a törvényszék egyes bírái rendszeresen működjenek tanácsban is. Elvi és gyakorlati okokból ezt fontosnak és eredménythozónak tartjuk. Ehhez még az is járult volna, hogy az összes egyesbírák tanácsi működése mellett a gyakornoki, jegyzői és titkári kar is több alkalmat nyert volna arra, hogy tanácsok működésében és azok tanácskozásaikban résztvehessen. Sőt a bírák elnökségének is több módja nyílnék a tanácsokban való elnöklés révén arra, hogy a bírók működését és kvalitásait megismerhesse, nem is szólva az egységes joggyakorlat irányitásáról. Ha az új tanácsok