Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 1. szám - Dr. Schwartz Tibor. kir. tvszéki bíró: A kereskedelmi vétel szabályai, különös tekintettel a bírói gykorlatra. (Gergely B. Könyvkereskedés) Budapest, 1932.
38 IRODALOM. megvilágításban részesül, amely — más helyen — magánjogi oldalról is tárgyalható lett volna. így az indirekt képviselet, bizomány, a törvényes képviselet, a szerződés gyámhatósági jóváhagyásának esetei. A 7. §. magyarázatában a Szerző főcéljául az 1883: XXV. t.-c. 17. §-ával szemben mutatkozó különbségek kimutatását tekintette. A 9. §. tekintetében egyetértek a Szerzővel abban, hogy az egy évi határidő jogvesztő határidő. Nem ártott volna, ha ezzel a megállapítással kapcsolatosan felhasználta volna a Szerző a jogvesztő határidőkre vonatkozó azt az irodalomban is behatóan megbeszélt joggyakorlati anyagot, amely az 1928:XII. t.-c. 3. §-a kapcsán kifejlődött. A 10. §. első mondatának szövegezése a törvényben nem szerencsés és ezért kiemelést érdemel, hogy a Szerző álláspontja szerint is, amikor a törvény a sérelmet szenvedő fél kötelezettségének teljesítéséről szól, ez alatt csak a semmisségen alapuló visszatérítési kötelezettséget lehet érteni. A 11. §. magyarázatában nem oszlat el minden kétséget a Szerzőnek az a megállapítása, hogy bejegyzett kereskedő csak az, akire nézve a kereskedelmi törvény szerint helye lehet cégbejegyzésnek. Nyitva maradt nevezetesen az a kérdés, hogy a bejegyezhető és így bejegyzésre kötelezett kereskedő, aki a Kt. 16. §-ában megszabott kötelezettségét nem teljesítette tehát de facto nem bejegyzett kereskedő, figyelemmel a Kt. 16. §-ának 2. bekezdésére, a kötelezettségmulasztása alapján részesülhet-e abban az előnyben, hogy vele szemben valamely ügyletet uzsorás szerződésnek lehet minősíteni. Mind a 11. mind a 12. §. magyarázatából kiemelést érdemel az uzsora objektív előfeltételeinek méltatása. A 13. §. magyarázatában túlzottnak tartom a Szerzőnek azt az értelmezését, hogy a tárgyalást nem is szabad elhalasztani avégből, hogy a kellő időre — esetleg kimentetten - elő nem terjesztett véleményét a Pénzintézeti Központ később előterjeszthesse. Kétségtelen szerintem is, hogy a Pénzintézeti Központ meghallgatásának mellőzése büntető ügyben nem esik a Bp. 384. §-ának 5. pontja alá, legalább a „gyengébbek kedvéért" mégis meg lehetett volna említeni, hogy — amennyiben a meghallgatást valamelyik fél kéri is — a mellőzés alá eshetik az id. §. 9. pontjának. A 15. §. magyarázatában (118. 1.) a Szerző a végrehajtás felfüggesztése kérdésében hozott határozatokra a Pp. felfolyamodási szabályait tartja alkalmazhatónak. Nézetem szerint az uzsora címén előterjesztett felfüggesztési kérelem tárgyában hozott végzés is a végrehajtási eljárás folyamán hozott végzés és ezért az az elleni jogorvoslatokra a Ppé. 40. §.-a az irányadó. A másodfokú határozat ellen tehát akkor sincs további felfolyamodás, ha megváltoztató. A kifejtettekkel korántsem mutattam rá mindazokra az érdekes kérdésekre, amelyeket a Szerző kommentárjában érint sőt ezek közül elsősorban csak azokat érintettem, amelyekben a Szerzőétől eltérő álláspontot is vitathatónak tartok. Azt hiszem azonban, hogy a mű tartalmasságának dokumentálására az olvasó előtt elég bizonyítékot szolgáltattam. Hogy mi minden van egy törvényben, azt sokszor évtizedekkel az életbelépése után sem lehet egészen kimerítően megmondani. Ennyiben a dolog természete szerint a Szerző kommentárja sem lehet egészen teljes. Az azonban kétségtelen, hogy az uzsoratörvényben gyakorlatilag eligazodni kívánó vagy azzal tudományosan foglalkozó nem togja tudni nélkülözni ezt az igazán kitűnő munkát, amely jogirodalmunknak komoly nyeresége a közvetlen célkitűzésén túlterjedő vonatkozásokban is. X DE. SCHWARTZ TIBOR, KIR. TVSZÉKI BÍRÓ: V A KERESKEDELMI VÉTEL, JOGSZABÁLYAI, X KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÍRÓI GYAKORLATRA. V (GERGELY B. KÖNYVKERESKEDÉS) BUDAPEST, 1932. Elmélet és gyakorlat, különösen a jog terén, ugyanannak az ismert anyagnak bizonyára csak két különböző látószögből való szemlélete. Ha valahol, kétségtelenül a jogtudományban és kiváltképen a magánjog tudományában a mai