Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Bátor Viktor: "A pénztartozások jogszabályai" Budapest Grill Károly 1932. - 248 oldal

SZEMLE 410 Az új nemzeti szocialista büntetőjogi programm természetesen sok kiforratlanságot, túlzást tartalmaz, — vezéreszméi azonban — az előadó felfogása szerint — a büntetőjog helyes fejlődését előmozdító kedvező atmoszférát teremthetnek, feltéve, hogy annak továbbá kiépítésével nem egy pártbüntetőtörvénykönyv érdekeit kivánja szolgálni. Az új Törökország jogi, szociális, kulturális és gazdasági reformjáról tartott az Ügyvédi Körhen előadást dr. Csorna Kálmán a székesfővárosi Árvaszék elnöke, aki a Rákóczi-ház felavatása alkalmával Rodostóban a székesfővárost képviselte és Istambulban, majd Ankarában is járván a török állam és társadalmi élet egyes megnyilvánulásait tanulmányozta. Elöljáróban Kemált a köztársaság megalapítóját, mint a modern idők egyik legnagyobb alakját jellemezte; majd rövid vonásokban bemutatta a régi török birodalom állami és társadalmi berendezkedését, valamint történetét a köztársaság megalapításáig. Azután ismertette az alkotmányjogi reformot, az állam és egyház különválasztását, a vallási szimbólumok kiirtását. Majd az állami igazgatás szervezetét írt le és sorra vette a magánjog és a jog egyéb területén tett újításokat. Miután a kulturális reformokat (latin írás bevezetése, iskolareform stb.) a szociális tevékenységet is ismertette és a gazdasági és pénzügyi téren kifejtett erőfeszítéseket fejtegette, felsorolta az 1921. évi népszámlálás alapján készült statisztikai munkálatok kiemelkedő adatait. Foglalkozott végül a török-magyar nemzetközi és gazdasági kapcsolatokkal is. Kiemelte azt is, hogy Törökország, mint modern állam, szervezettségével és katonai hatalmával a nemzetközi politikában is egyre ngyobb szerepet játszik, miért is nemcsak a köztudomású kölcsönös barátság ápolása, de saját érdekeink előmozdítása végett is törekedni kell a magyarságnak a török nép viszonyainak megismerésére és a kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Jogegységi döntések. 59. sz. döntvény. A végrehajtót a végrehajtást szenvedővel szemben költség (díj és kiadás) illeti meg azért a kérvényért, amellyel a végrehajtó az 1930:XXXIV. t. c. (Te.) 6ö. §-ának utolsó előtti bekezdése értelmében végrehajtható kiadmány alapján kéri a telekkönyvi hatóságnál a kielégítési végrehajtásnak ingatlanra való foganatosítását. 60. sz. döntvény. Ha a kötelezett a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927:X t. c. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása napjától számított 30 nap alatt kell elküldenie. 61. számú döntvény. Ha a kárbiztosítás hatályának beálltakor, vagy még ezelőtt esedékes díj megtaetésére i biztosító a kötelezett félnek halasztási engedett és ,a fél a halasztás elteltéig a díjat nem fizeti meg: a biztosítónak az 1927:X t c. 5. §-a szerint előzetes felhívás mellett megszabott utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt kell díjkövetetlését érvényesítenie. 5. számú döntvény. Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912:LXV. t. c. vagy más nyugellátási szabályzat hatálya alá nem eső állami alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettsége ezidőszerint a 4616/1910. M. E. számú rendelet II. pontjjánk második bekezdése értelmében szünetel. 58. sz. döntvény. Az időszaki lap kiadó vállalatának szolgálatában álló hírlapírót az 1910/1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban meghatározott végkielégítés megilleti. 27*