Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Bátor Viktor: "A pénztartozások jogszabályai" Budapest Grill Károly 1932. - 248 oldal

fRODALOM 415 Érdekes a kutató jogász számára, de fontos a gyakorló ügyvéd részére is, miként tölti ki tartalommal a fegyelmi bíróság és főleg annak legmagasabb, a jogegységet diktáló fóruma, a kir. Kúria ügyvédi tanácsa a törvény említett kereteit. Midőn erre rámutatunk, nem a recensio megszokott szólamaival dicsérjük a szerzőket, amikor a most megjelent munkájukkal folytatják azt a munkásságot, amit a tiszteletreméltó előd megkezdett. S ezen emléknek mivel sem adózhatnának méltóbban a szerzők, mint épen az abbamaradt munkája folytatásával. Kamaránk illusztris elnöke a mű előszavában nagy ügyismerettel, széles látókörű áttekintéssel igen behatóan méltatja a társszerzők érdemeit, mikor munkásságuk fontosságára rámutat. Nem kívánjuk folytatni ezt. De nem zárkózhatunk el mégsem annak kiemelésé elől, hogy itt valóban oly könyvről van szó, amelyet mindenkinek lapozgatnia kell. Szeretnők ott látni minden ügyvéd asztalán. Hiszen feltétlenül ismernie kell meddig terjednek ki a fegyelmi felelőssége határai. Hol kezdődik az, ami nem szabad. Igaz, hogy ezt minden betűnél helyesebben szabja meg a jóérzék. S csakis az lehet jó ügyvéd, aki ezt nem tanulja, hanem érzi. De mégis fontosnak és etikai szempontból nevelő hatásúnak kell tartni a fegyelmi judikatura ismeretét. Ismernie kell ezt a bírónak is. Tudnia kell, miért teheti fegyelmileg felelőssé az ügyvédet. Különösen a mai izgatott kedélyű, ideges világban. Bár a tapasztalat szerint itt is többet ér a bíró jóérzéke a judikatura legkitűnőbb összefoglalásánál. Kívánatos lenne, hogy olvasná e könyvet a nagyközönség is, amelynek körében az ú. n. ügyvédellenes hangulat ellensúlyozására semmi sem szolgálhat jobb ellenszerül, mintha látja, hogy az ügyvédség féltve őrzi presztízsét és a legnagyobb szigorral űzi ki a maga köréből azt, aki nem oda való. 1930—33. Az ügyvédség legvészesebb évei. A leközölt határozatok mindenesetre a legérdekesebb és egyben a legsúlyosabb esetek is. Mégis aránylag elég ritka esetben kellett az ügyvéddel szemben levonni a legvégső konszekvenciákat. Kísért, hogy a szerzőket végigkísérjük az Ügyvédi Rendtartás rendszerében ismertett az anyagi és alaki fegyelmi jogot felölelő judikaturán keresztül s az egyes esetekhez is megjegyzéseket fűzzünk. Az ügyvéd bejegyzésével kezdődik. Az ügyvédjelölti gyakorlati idő meghosszabbításával végződik. Közben nagy gonddal helyezik egymás mellé a jellemzőíiél-jellemzőbb döntéseket. De a könyvben megjegyzést, széljegyzetet nem találunk, csak néhol egy-egy utalást a korábban vagy későbben, más vonatkozásban leközölt döntésekre. Mégis a szerkesztéssel, az összeállítással beszélőbb kommentárt nyújtanak a judikatura ,,közlői", mint sok kommentárunk hosszadalmas elbeszéléseikkel. A szerzők példája kötelezővé teszi rank nézve is, hogy részletekbe-bocsátkozás nélkül maradjunk meg mi is csak az általános keretek mellett és az egyes döntésekre vonatkozó kommentárinkat tegyük el adandó alkalmakra. Dr. Zoltán József. Dr. Adolf Baumbach ny. tanácselnök: Kurzkommentar cler Zivilprozessordnung in der vom l. Január 1934. ab geltenden Fassung mit Gerichtsverfassungsgesetz und den wichtigsten Nebengesetzen. Átdolgozott kiadás. 54'— 58.000. 1581 oldal. E. H. Beck'sche Verlagsbuchhandlung München und Berlin, 1934. Kötve RM 18. — Az új német polgári perrendtartás, mely 1934. január 1-én lépett életbe, nehéz feladatok elé állította a bíróságokat, a jotgászvilágot és az egész gazdasági életet, mert az eljárási jog számos tekintetben alapjában változott meg. A felebbezés megindoklásának, az igazsághoz való ragaszkodásnak kötelezettsége, a bizonyításfelvétel közvetlensége, a tárgyalások elnapolásából eredő visszásságok kiküszöbölése, — hogy csak néhány hamarjában kiragadott új elvre mutassunk rá, — szinte rákényszeríti az érdekelteket, hogy az újításokkal alaposan foglalkozzanak és azokat jól megismerjék. Más szellemet visz be a peres eljárásba az új jog. A ZPOnak közel 100 tétele változott meg, de ezenfelül számos, külsőleg változatlan rendelkezés új szellemben nyer alkalmazást. Dr. Baumbach különösen