Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Dr. Bátor Viktor: "A pénztartozások jogszabályai" Budapest Grill Károly 1932. - 248 oldal

IRODALOM 411 maguk az ottani jogászok. Nagyon szépek és érdekesek például azok a fejtegetései, melyek a kényszerárfolyam joghatásaival foglalkoznak a francia jogban, vagy amelyek azt mutatják ki, hogy a nyugati országokban az idegen pénzre szóló tartozásoknak a lejárati árfolyamon való átszámítása rendszerint a hitelező kártalanítását szolgálja. A pénztartozások dogmatikáját tárgyazó fejtegetések során Szerzőnk mélyrehatóan kitér egyes kapcsolatos témákra is, pl. a záloglevélkölcsön jogi természetére, — az aranypengőre vonatkozó jogszabályok gyakorlati jelentőségére, stb. (Az utóbbi pontra vonatkozó rezignált állásfoglalása annál érdekesebb, mert hisz e jogszabályok kezdeményezésében ismert szerepe volt. Ebbeli fejtegetéseihez hozzászólni ezúttal nincs terünk.) II. Nem osztjuk Bátor nézetét a saját műve tudománytani, joglogikai jellege felöl. Bátor azt tartja, hogy a pénztartozások alapvető jogszabályai „kényszerű módon következnek" a joganyag (a pénzgazdálkodás) „gazdasági természetéből", ezért „minden jogrendszerben egyezők" s ennyiben „természeetjogi erejűek". Ehez képest Bátor a pénztartozásokra vonatkozó azon jogtételeket kivánta kifejteni, melyek ilyen „természetjogi" jelleggel bírnak, — szóval a pénztartozásoknak mintegy „természetjogát" véli nyújtani. Eltekintünk itt annak a tüzetes kifejtésétől, hogy valamely jogszabálynak az „anyag természetéből folyó", a gazdasági életből „kényszerű módon következő" jellege felette homályos, nem szabatos s az önkényes megítélésnek tág teret adó kategória s a jogszabályok egy részének ezen kategória alapján való kiválasztása aligha bíma számbajövő tudományos jelentőséggel. Eltekintünk itt attól is, hogy az utóbbi időben új/ból egyre sűrűbben felbukkanó „természetjog" kitételnek a valamely társadalomgazdasági rendszerben nélkülözhetetlen szabályokra való alkalmazása könnyen félreértésre vezethet. Egyszerűen arra mutatunk rá, hogy a Bátor áltat a pénztartozásokra vonatkozólag kifejtett jogszabályok (talán egynek a kivételével) nem is vonhatók ezen (Bátor által ,,természetjog"-nak nevezett) kategória alá. ! Mindössze az a szabály következik „kényszerű módon" a pénztartozások „természetéből", hogy a (szoros értelemben vett) pénztartozást nem szünteti meg az eredetileg kötelezett pénznemben való teljesítés lehetetlenné válása. Ez azonban egyszerűen a pénztartozás fogalmából következik (szemben a pénznem- és pénzegyed-tartozással) s így ha valamely jogrendszer ezen szabályt nem ismerné, úgy ez azt jelenti, hogy a pénztartozásokat, mint jogintézményt, még nem ismeri el. Nem tekinthető ellenben a pénztartozások gazdasági természetéből folyó kényszerű folyománynak a Bátor által különös nagy súllyal kifejtett az a szabály, hogy a lerovás rendszerint a fizetési hely pénznemében eszközlendő. Miután a gazdasági élet szükségletei megkívánják annak a megengedését, hogy a felek valamely külföldi pénznemét lerovoul is kötelezhessenek, — ennélfogva itt lényegileg csak az a kérdéses, hogy ezen joghatáshoz elegendő-e a 'külföldi pénznemben való kirovás avagy pedig szükséges-e a lerovásra utaló különös kitétel használata („effective" stb.). Nyilvánvaló, hogy a pénzgazdálkodás „természetének" az is megfelelne s a gazdasági élet „kényszerű" követelményeivel nem ellenkeznék, ha a jogrend a külföldi pénzben való kirovásnál a külföldi pénzben való lerovást írná elő, kivéve, ha a felek a hazai pénzben való fizetést kikötötték. Még ha tehát az összes kultúrállamokban érvényesülne is az a szabály, hogy az effectivitás kikötése hiányában az idegen pénzben kirótt tartozások a fizetési hely pénzében teljesítendők, vagy teljesíthetők, — e szabály semmikép sem volna a pénzgazdálkodás kényszerű folyományának tekinthető. Az sem áll, hogy minden pénztartozásnál a lerovó eszköz „in ultima ratione" szükségkép átfordulhat a tényleges fizetési hely pénzére. Ha a lerovásra kikötött idegen pénznem a forgalomból kieesik, a konkrét kötelemben is helyébe léphet az illető külföldi országban helyébe lépő pénznem. Ha rendkívüli jogszabályok vagy más. akadályok a külföldi pénzben való lerovást gátolják, az akadály fennállása alatt a jogrend megengedheti, sőt elő is írhatja a kötelem lebonyolításának a függőben tartását. Ha aztán az