Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Hatáskör kérdése a váltóperekben

MEGJEGYZÉSEK 409 a Kuría, hogy igaz ugyan, amit a bérmérséklést kérő előadóit, de az is igaz, hogy a bérmérséklő egyrészről a maga vállalatában a munkadíjak és bérek leszállításával iparkodott önköltségeit lefaragni ós ezze] a gazdaságilag hátrányos helyzetet enyhíteni, másrészről, hogy a bérleszállítást kérőnek magának is van háza, annak béreit szedi, a maga üzletének terjedelmén és életmódján nem változtatott, ellenben — ez a szubjektív körülmény a másik oldalon — a bérbeadó rossz gazdasági helyzetbe került, ellene végrehajtások folynak kisebb összegekre. A Kúria tehát — és ezzel mesteri példát statuált az ilyen ügyek számára —- egybevetette a felperes szubjektív körülményeit és az alperes szubjektív körülményeit, ezeket a szubjektív körülmónyeket helyezte a döntés központjába és megállapította, hogy a szubjektív motivumok mellett nem bir jelentőséggel az az objektív körülmény, hogy a bérek azon körletben általában leszálltak. A gazdasági lehetetlenülés elve veszedelmezteti a jogok és kötelezettségek stabilitását. Dte ha ezt a veszedelmet állanunk kell, úgy helyes, (ha ezen méreg ellen ellenmérget viszünk be a jogszolgátatásba: a szembenálló felek szubjektív körülményeit. Ezek képezik a társadalmi érzés igazságait a szigorú jog igazságtalanságaival szemben. -—/— * Az új német egyesületi jogba bevilágít az az alapszabálytervezet, amelyet a Deutsche Arbeitsgemeinschaft für gewerblichen Rechtschutz und Urheberrecht küldött meg az egyesület tagjainak. Eddig az egyesület címe: „Deutscher Vérein für den Schuitz des gewerblichen Eigentums" volt. Ez az egyesület az, amely az ismert zöld füzeteket adja ki, az ipari jogvédelem és a szerzői jog gyakorlati és tudományos anyagának gazdag tárházát. Az alapszabálytervezet mutatja, hogy a ,,Führerprinzip" mily szellemet valósít meg az egyesületi jog alkotmányos szervezeében. Az új alapszabályok lényege a következő: Az egyesület beletagozódik a német jogfrontba (Deutsche Rechtsfront). Az egyesület tagjainak kötelessége, amennyiben foglalkozásuknál fogva beleilleszkedhetnek, a nemzeti szocialista német jogászok szövetségébe tartozni. A tagfelvételről, vaigy a felvétel mellőzéséről az egyesület elnöke határoz minden indoklás nélkül. Megszűnik az egyesületi tagság azzial, ha az elnök minden jogorvoslat kizárása mellett kimondja a tagság megszűnését. Az egyesület elnökét — esetleg az egyesületi vezetőség ajánlatára — iaz „Akademie für deutsches Reoht" nevezi ki. A kinevezés bármikor visszavonható. Az egyesület vezetőségét az elnök nevezi ki. Az elnök jogosult a vezetőség többi tagjainak meghallgatása után az alapszabályokat megváltoztatni. A közgyűlésen szavazni csak oly indítványokra lehet, amelyeket az elnök terjeszt elő. A tagok által előterjesztettekre nézve csak tárgyalásnak van helye. Érdekesnek véltük, hogy a jogtudomány művelésével foglalkozó ezen egyesület új szervezetét ismertessük. Uigy látszik, hogy az egész németországi egyesületi élet ugyanilyen szlalbályokra rendezkedik be, vagy kénytelen berendezkedni. Politikai szempontból nem szólunk ezekhez, — nem politizálunk. Mint jogászok megjegyezhetjük, hogy nézetünk szerint hiányzik ebből az egye-